Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V A táblázatból különösen ki kell emelnem a szemes tengerire vonatkozó adatokat. Ugyanis a táblán első terményül bíborhere volt, aminek lekaszálása után csak május '25-én vetették el a páduai tengeril 70 cm. sortávolsággal és pedig teljesen száraz földbe. A tengeri csak a június 11-én meg volt 155 mm-es csapadék után kelt ki, s első fogatos kapálását június 22-én kapta. Az említett csapadék után kikelt tengeri a rája jött szárazságban csak tengődött, szára ugyan megnőtt 1 ni. magasra, de sem virágját, sem csöveit kihozni nem tudta. Ilyen állapotban kapott augusztus 1. és 6. között 55 mm-es mesterséges esőt, majd a föld kellő megszikkadása után fogatos planetkapát. Az öntözés csodát lett, mert a már fonnyadt és sodródott tengeri rohamosan kezdett fejlődni, az öntözés utná két hétre nemcsak virágját, hanem csöveit is kihozta. November 2-án törték. Miután a tengerivel az előadottak szerint ellenőrző kísérletei nem végeztek. a gazdaság a termésből holdanként csak 1410 kg-ot írt az öntözés javára s a termés többi részét az elővetemény nitrogéngyűjtő hatásának tulajdonította. A legelők öntözése csak a permetező-öntözés elterjedésével vehet lendületei. A legeltetés és az öntözés időszakainak helyes összeegyeztetésével elkerülhetők mindazok a kártételek, melyek a régi öntözésnél túlságosan beázott talajon elkerülhetők nem voltak. Ilyen öntözés ezidőszerinl Magyarországon ínég nincsen. Érdeklődésre (arthat számol erre vonatkozó egynéhány német adat. A szászországi „lettini" gazdaság arról számol be. hogy a nyári hónapokban adagolt összesen (50 inni. mesterséges csapadékkal kat. holdankint a következő élősúlyt legeltette: (Az öntözés összköltsége kat. holdankint ca 47 aranykorona.) Arról is beszámol a gazdaság, hogy a szomszédokhoz képest hat liéltel tovább legeltethetett. A Keletporoszországban fekvő ,,matzkahleni" gazdaság 50 mm. mesterséges csapadékkal 1150 kg. élősúlyú állatállományt tartott el kai. holdankint. Az öntözés költsége cca 37 ar. korona volt, a németeknél számításba vehető vízárakkal, melyek a miénknél cca 20%-al olcsóbbak. A német gazdasági körök és a szakirodalom a legelők öntözéséhez nagy várakozásokat fűznek. A permetező-öntözéssel különös jelentőséghez jutott a városi szennyvizek értékesítése. A régi szennyvíztisztító telepek helyhezkötöllsége niegszünl. azok berendezéséből eredő költségek lényegesen apadlak, ami lehetővé telte, hogy az öntözés, mint önálló üzem is jövedelmezővé váll. Ilyen berendezések, bár csekély számban. Magyarországon is üzemben vannak; működésűkéi az utolsó kél év nagy csapadékai hátráltatták. A meglepően kiváló (érmés és üzemi eredmények azonban felhatalmazás hiányában nem közölhetők, miért is a német .adatokra utalok. Az eredmények a III. sz. táblázat második részéből kivehetők. Tekintetlel arra. hogy a tudós Mommsen Róma pusztulásának egyik főokál abban véli megtalálhatónak, hogy a Cloaca-Maxima város szennyvizeit kihasználatlanul a Tiberiusba bocsátja, minek következtében az Ager Romanuni térjúliusban augusztusban szeptemberben októberben 1052 kg. 777 „ 694 „ 577 „