Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése
l) V holdas vízgazdaságot is. Ez egy már meglévő csatorna és gravitátiós vízellátás mellett sokszorosan jövedelmezőbb lenne, mint a csatorna. Bármelyik alapon történjék is a kivitel, pénzügyi megszervezésében az állam szerepe egyik esetben sem maradhat el, sem annak messzemenő erkölcsi támogatása, mely első sorban a később előadandó törvényhozási intézkedések megtételében nyilvánulna meg. A kérdés második része a megépült öntöző csatornákon berendezendő öntözések és vízgazdaságok. Ezek haszonhajtó vállalatok s így létesítésök teljesen a magántőke feladata volna. Egyrészt, mert a magántőke üzemei jobban simulnak a kereskedelmi élethez, mint az állami üzemek administrációja, másrészt, mert az állam végcélja nem lehet a gazdálkodás vitele, hanem csupán az, hogy a terméketlen területek értékesítése folytán előálló egyenes és közvetett állami jövedelemtöbblethez jusson és a nemzeti vagyon gyarapodását idézze elő. Utóbbi szempontból ítélve, a munkálatok ezen csoportját sem képzeljük el anélkül, hogy az az állam részéről azok bizonyos irányú erkölcsi támogatás, jobban mondva irányítás nélkül történjenekAz okvetlenül megteendő törvényhozási intézkedéseket a következőkben látjuk : a) Törvényekkel kell megállapítani az öntöző-csatornák irányát és ezzel kapcsolatban kimondandó a csatornák mentén fekvő szikesek kötelező javítása, hogy azok céltudatos kihasználása biztosítva legyen. b) Az öntöző-csatornák érdekeltségébe tartozó minden terület (ha nem is szikes) tulajdonosát arra kötelezni, hogy a törvényesen megállapított vízbért akkor is fizesse, ha az öntözést valami okból nem is gyakorolja. c) Allami felügyeleti szervet létesíteni arra, hogy az öntözések helyes és céltudatos végrehajtása megfelelő ellenőrzés alatt álljon. Viszont az állam kötelessége volna a gazdaközönségnek a berendezések létesítésénél és az öntözések üzeménél való irányítása és támogatása. Ez ugyan eddig is meg volt a kultúrmérnöki hivatal révén, de az eredmény már e hivatalok sokoldalú elfoglaltsága és igénybevétele miatt sem lehetett eléggé megfelelő. Ez irányban tehát a meglevő intézmények fejlesztésével kellene az eredményeket fokozni oly műszaki hivatal felállításával, mely kizárólag az alföldi öntözések kérdésével foglalkoznék. d) Az öntözésre kötelezett földtulajdonosokkal szemben méltányosnak tartanok, ha az öntözött területek után megfelelő adókedvezményben részesülnének. Ez azt jelentené, hogy e területek földadója az öntözés első 5 évében nem a tényleges jövedelem után, hanem az öntözés előtti adókulcs szerint lenne kivetve; míg a berendezések költsége (beruházási tőke) ugyanezen időre úgy magánosoknál, mint részvénytársaságoknál adó- és illetékmentességet élvezne. Az első állami kedvezmény tulajdonképen ideális, mert a területek ma sem jövedelmeznek többet; a beruházások adómentessége pedig megtérülne a nemzeti jövedelem-többletből eredő egyéb állami jövedelmekből. ej Az öntöző-csatornák jövedelmének törvényes biztosítása a vízbérek megállapításával. Ez ugyanis az adókedvezmény idejére állandónak volna megállapítandó.
