Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése
l) V Az 1000 kat. holdas egyéb terület berendezése, vagy 30 millió koronát igényelne, de úgy a kertgazdaság, mint a rétöntözés meghozza a maga jövedelmeit, ha talán nem is olyan rövid idő alatt, mint a halastógazdaság. Még kedvezőbb képet mutat egy nagyobb, pl. 50,000 kat. holdas vízgazdaság. Ilyenek létesítésének lehetővé tétele, melynek módozatairól később lesz szó, egy csapással a következő eredményekkel járna: 1. tápot adnánk a vállalkozási kedvnek; 2. a szikesek javítása kedvező mederbe kerülne; 3. a tiszamenti néptelen vidékeket gazdag kultúrájú vidékké változtatnák át; 4. új — jelenleg szunnyadó — erőket állítanának a nemzeti termelés szolgálatába; 5. az adók és más állami jövedelmek fedeznék az államháztartás kiadásait. Ha a lehetőséget biztosítják, a magánvállalkozás bizonyára örömmel ragadná meg ezen újabb lehetőséget, mely nemcsak megfelelő jövedelmet- nyújt, de egyben a nemzeti érdekeket is szolgálja. Leghelyesebb volna a fentebb vázolt nagy alföldi csatorna kiépítésével egyésges terv szerint eljárni, mert a vízgazdálkodás kellő szakértelem nélkül nagy tőkepazarlással járhat. Kétségtelen, hogy az egységes vízbeszerzésnek és vízvezetésnek sok előnye van, bár azt is el kell ismernünk, hogy százezer holdakra menő berendezés oly nagy költséget emészt fel, hogy kénytelenek vagyunk fokozatos kiépítésre gondolni, melynek alapját azonban egységes terv képezné. Egy 50,000 kat. holdas területkomplexum, akár uradalomról, akár egymással összefüggő szomszédos birtoktestekről van szó, a Tiszamentén változatos talajú és minden nagyobb nehézség nélkül berendezhető vízgazdaságnak. A berendezéssel kapcsolatban a következő változásokat várhatjuk: a) a terület mintegy 20%-a, mely szikesek közé szorult jó termőföld, felszabadul a rendszeres mezőgazdasági művelésre, mert b) az öntözési berendezéssel a középminőségű szikek elég bő takarmányt termelnének a terület további 20%-án ahhoz, hogy a jelenlegi állatállomány jobban eltartható legyen, mint öntözés nélkül az egész területen; c) további 20% — szelíd szik,— alkalmas lucernások létesítésére, konyhakertészet céljaira, vagy más speciális mezőgazdasági kultúrára (pl. rizstermelés) ; d) a terület további 20%-a a rosszabb szikesekből halastó gazdaságnak lenne berendezve; e) a fennmaradó 20% a belvizek tarozására szolgálna s egyúttal mint tartalék legelő várná az időt, míg a váltógazdaság folytán rajta öntözés, vagy halgazdaság lenne létesíthető. Elég nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy ily terjedelmű vízgazdaság berendezésének költségei nem haladják meg kat. holdanként a 12—15 ezer koronát. Mivel 40.000 kat. hold rendezendő be, a berendezés költsége kereken 600 millió. Ha a jövedelmet vizsgáljuk, előre kell bocsátanunk, hogy ily nagy terjedelmű komplexum közelítően egyenletesen fog jövedelmezni s ha ezt az értéket 30 ezer koronában állapítjuk meg, az nem jelent mást, mint azt. hogy a szántóföld 3 q. búzát, a' tógazdaság 80 kg. halhúst, az öntözött rét, vagy lucernás 10 q. szénának megfelelő takarmányt s végül a konyhakertészet néhány q.