Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

l) V Az 1000 kat. holdas egyéb terület berendezése, vagy 30 millió koronát igényelne, de úgy a kertgazdaság, mint a rétöntözés meghozza a maga jövedel­meit, ha talán nem is olyan rövid idő alatt, mint a halastógazdaság. Még kedvezőbb képet mutat egy nagyobb, pl. 50,000 kat. holdas vízgazda­ság. Ilyenek létesítésének lehetővé tétele, melynek módozatairól később lesz szó, egy csapással a következő eredményekkel járna: 1. tápot adnánk a vállalkozási kedvnek; 2. a szikesek javítása kedvező mederbe kerülne; 3. a tiszamenti néptelen vidékeket gazdag kultúrájú vidékké változtat­nák át; 4. új — jelenleg szunnyadó — erőket állítanának a nemzeti termelés szol­gálatába; 5. az adók és más állami jövedelmek fedeznék az államháztartás kiadásait. Ha a lehetőséget biztosítják, a magánvállalkozás bizonyára örömmel ragadná meg ezen újabb lehetőséget, mely nemcsak megfelelő jövedelmet- nyújt, de egyben a nemzeti érdekeket is szolgálja. Leghelyesebb volna a fentebb vázolt nagy alföldi csatorna kiépítésével egyésges terv szerint eljárni, mert a vízgazdálkodás kellő szakértelem nélkül nagy tőkepazarlással járhat. Kétségtelen, hogy az egységes vízbeszerzésnek és vízvezetésnek sok előnye van, bár azt is el kell ismernünk, hogy százezer hol­dakra menő berendezés oly nagy költséget emészt fel, hogy kénytelenek vagyunk fokozatos kiépítésre gondolni, melynek alapját azonban egységes terv képezné. Egy 50,000 kat. holdas területkomplexum, akár uradalomról, akár egymás­sal összefüggő szomszédos birtoktestekről van szó, a Tiszamentén változatos talajú és minden nagyobb nehézség nélkül berendezhető vízgazdaságnak. A berendezéssel kapcsolatban a következő változásokat várhatjuk: a) a terület mintegy 20%-a, mely szikesek közé szorult jó termőföld, fel­szabadul a rendszeres mezőgazdasági művelésre, mert b) az öntözési berendezéssel a középminőségű szikek elég bő takarmányt termelnének a terület további 20%-án ahhoz, hogy a jelenlegi állatállomány jobban eltartható legyen, mint öntözés nélkül az egész területen; c) további 20% — szelíd szik,— alkalmas lucernások létesítésére, konyha­kertészet céljaira, vagy más speciális mezőgazdasági kultúrára (pl. rizs­termelés) ; d) a terület további 20%-a a rosszabb szikesekből halastó gazdaságnak lenne berendezve; e) a fennmaradó 20% a belvizek tarozására szolgálna s egyúttal mint tar­talék legelő várná az időt, míg a váltógazdaság folytán rajta öntözés, vagy hal­gazdaság lenne létesíthető. Elég nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy ily terjedelmű vízgazdaság beren­dezésének költségei nem haladják meg kat. holdanként a 12—15 ezer koronát. Mivel 40.000 kat. hold rendezendő be, a berendezés költsége kereken 600 millió. Ha a jövedelmet vizsgáljuk, előre kell bocsátanunk, hogy ily nagy ter­jedelmű komplexum közelítően egyenletesen fog jövedelmezni s ha ezt az érté­ket 30 ezer koronában állapítjuk meg, az nem jelent mást, mint azt. hogy a szántóföld 3 q. búzát, a' tógazdaság 80 kg. halhúst, az öntözött rét, vagy lucer­nás 10 q. szénának megfelelő takarmányt s végül a konyhakertészet néhány q.

Next

/
Oldalképek
Tartalom