Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

AZ ALFÖLD ÖNTÖZÉSE. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1922—23. évi közgazdasági pályadíjával jutalmazott tanulmány. Néhai CZVERDELY ANDOR munkásságának felhasználásával írta: TRÜMMER ÁRPAD. A mezőgazdasági termelés mennyiségének és minőségének normális halárait a talaj és az éghajlat szabja meg. Alföldünk talaja — még a szikeseket is beleértve, — majdnem kivétel nélkül jó termőerőben van s így kellő előfeltételek mellett a termelés lehetőségét megfelelően biztosíthatja. Ezzel szemben Alföldünk éghajlata szeszélyes és kedvezőtlen. Miután pedig az éghajlat erősen befolyásolja a talajt termőerejének kifejtésében, következik, hogy itt a mezőgazdasági termelés is bizonytalan és szeszélyes. A talaj természetes termőereje csakis az éghajlati tényezőkkel összhangban nyilatkozik meg, mely tényezők: a napfény, a meleg és a csapadék. Az első kettő ellen a nagy magyar Alföldön alig lehet kifogás, mert átlagos évi hőmérséklet kb. 10 C°-ra becsülhető. Ha a déli részén néhány tizedfokot elveszünk, az északi részen ugyanannyit hozzáadunk, akkor közel állunk a fenti átlaghoz. (Az Alföldön ugyanis az Aldunánál 10.5 C° az évi átlagos hőmérséklet, az Alföld északi szélén 9.3 C°.) Ilyen magas évi középhőmérséklet Közép-Európa belsejében nem igen található. Az Alföld csapadékviszonyai már kevésbbé kedvezőek. Az évi csapadékmennyiség 5—600 m/m között mozog, mi mennyiségileg talán megfelelő volna, ha az esők eloszlása kedvezőbb lenne. A csapadék évi eloszlása a nagy magyar Alföldün évszakonként a következő: tél: tavasz: nyár: ősz: összesen: 17% 27.3% 30.1% 25.6% 100.0% Látjuk, hogy ősszel ritkábban esik, mint tavasszal és csapadék szempontjából ez a szárazföldi éghajlat-típus jellemzője.

1 Alföldünk éghajlata szárazföldi (kontinentális) jellegű. Az átlagos havi hőmérséklet ingadozása 25 C°, mi a hőmérséklet szempontjából fejezi ki a szárazföldi éghajlatot. Csapadék szempontjából az ilyen éghajlatra, tehát a magyar Alföldre nézve is, jellemző, hogy a legtöbb eső a nyár elején (június-július) van, a nyár dereka (augusztus-szeptember) száraz, míg októberben ismét megszaporodnak az esők. Tehát két esős szakasz van, közben a száraz időszakkal. így a hónapokra terjedő aszályok sem ritkák s különösen a késő tavaszi időszakra terjedő szárazságok katasztrofális jellege ismeretes. 1 V. ö. Dr. Róna Zsigmond „Éghajlat" c. könyvének II. kötelével.