Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

Dr. Róna Zsigmond kiváló meteorológusunk ugyan úgy vélekedik, hogy az Alföld szárazságáról elterjedt vélemények túlzottak. Szerinte az alföldi szárazság nem annyira a természeli viszonyokból, mint inkább egyéb meteorológiai tényezőkből ered, mi más szóval azt jelenti, hogy a szárazság csakis egyes csapadékszegény években áll be s olyankor másutt is kevesebb a csapadék mennyisége, nemcsak az Alföldön. Természetes a gazda más szemmel nézi a dolgot, mint a meteorológus s az Alföldön szerzett tapasztalatok szerint a csapadékviszonyok nem kedvezőek, mi —• mint említettük — főleg a csapadék kedvezőtlen eloszlásából ered. A csapadék egyenletes megoszlásának fontossága tekintetében elég utalnunk a németországi viszonyokra. Ott nemcsak a csapadék évi mennyisége nagyobb, hanem még egyenletesen elosztva is jelentkezik a növényzet fejlődési szakában. Ez adja egyúttal annak is fő magyarázatát, hogy a német termésátlag a miénknél nagyobb, noha a talaj minősége silányabb, az éghajlat pedig hidegebb, mint hazánkban. Az eső hiányát főleg az alföldi szikes talajok érzik meg. Ennek oka abban rejlik, hogy a talajban levő szóda, keserűsó és egyéb sók környezetükben található vizet felszívják és száraz időben a sók a talajnak még azt a csekély nedvességét is magukhoz ragadják, amely nélkül a fejlődő növényzet nem is élhet meg. Ezek azon körülmények, melyeket a meteorológiai adatok nem érzékítenek meg s ez magyarázza meg a meteorológus és gazda eltérő álláspontját is. Fentiek után megérthetjük azt, hogy Alföldünkön, melyen mintegy 500.000 kat. holdnyi szikes terület van.

2 a kedvezőtlen csapadékviszonyok folytán teljesen hiányzik az a termelési biztonság, mely nélkül nemcsak többtermelés, hanem normális termelés sem lehetséges. A hiányzó termelési biztonságot csak azáltal érhetjük el. ha gondoskodunk a csekély csapadékmennyiség pótlásáról, jobban mondva az egyenlőtlenül jelentkező csapadék megfelelő kiegyenlítéséről. Hazánk, s különösen Alföldünk éghajlata mint említettük, — jellegzetesen kontinentális. A hosszú kemény telek s forró nyarak mellett a csapadék mennyisége és eloszlása is kedvezőtlen. A kontinentális (száraz) éghajlatú országok népei már az ókorban is öntözéssel biztosították termelésüket s a történelem bizonyítja, hogy éppen e népek kultúrája volt a legfejlettebb. A sok közül csupán a turáni népek ókori öntözési kultúráját említjük, melynek még ma is emlékei a Takla-Makan sivatagban homokba temetett városok, melyek az öntözések elpusztulásával szintén a pusztulás sorsára jutottak. Az óegyiptomi öntözések is az ország száraz éghajlatának voltak következményei s az angolok újabb óriási müvek segítségével újították meg az ókori kultúrát, amivel Egyiptomot ismét termékennyé tették. A szárazság elleni küzdelem során Olaszország az 1869 73. években építette Felsőolaszországban Európa legnagyobb öntöző csatornáját: a 83 km hosszú Cavourcsatornál 102 millió líra költséggel. Rooseweltnek, az amerikai Egyesült-Államok egykori elnökének mondása: „az erdő és víz problémája talán egyik legéletbevágább kérdése Amerikának" érthetővé válik az előtt, ki tud az amerikai Egyesült-Államok több millió holdra • Azóta kitűnt, hogy csuk rsonknorsziíg szikesei 1 ,.'100.000 kat. hold kilerjedésíiek. 4