Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
68 s a közepes fenéksebesség v$m = «о Vso = 0-800 • 0-294 = 0'235 m, tehát simuló test prizmatikus részének köbtartalma q s m—Fv s m= 0-759-0-235 = 0-178 m 3. A póttest legnagyobb felületi sebessége: v'omax = «w»— ») m = 0*510 — 0*294 = = 0*216 m. A póttest képlete a 2 (REE) alak folytán az I/A—a —12 számú, vagyis _ л» b t , fjr 0 V omax О w amiben b = —— = 0*825 m, t = 0'4G m, v 0»m.r = 0'21G m, tehát a póttest köbtartalma q r =0*101 m 3 ehhez hozzáadva a prizmatikus részre <[sm— 0*178 „ A meder emésztése У — 0*279 m 3. Ezek szerint az eltérés épen olyan csekély, mint az «4. példában. y) Számítás a víztestnek részekre való bontásával. A víztestet 1, 2, 3, . . . függélyekkel, illetve a rajtuk átmenő s a vízfolyás irányába eső függélyes síkokkal úgy bontjuk részekre és az egyes részek simuló testének alakjait úgy választjuk meg, hogy az átalakítással sem a legnagyobb sebességek, sem pedig a legnagyobb mélységek helye ne szenvedjen változást. Az átalakítás mellett csak a szélső simuló testek lehetnek görbékkel határoltak, illetve csak ottan tarthatjuk meg a részszelvények görbével határolt keresztszelvényét és a felületi sebességek ugyanilyen vonalát, míg a közbeeső részlettesteknél a fenékpontokat és a felületi sebességek pontjait egyenesekkel kötjük össze. így a közbeeső testrészekben a szelvényalak négyszög vagy trapéz lesz és ugyanilyennek kell lennie a felületi sebességek által bezárt idomnak is. Az átalakítás folytán a felületi sebességek által bezárt terület és a keresztszelvény egész területe ne változzék. Az egyes simuló testeket római számokkal jelöljük meg olyanformán, hogy minden testrész a keresztszelvényben tőle jobbra eső függély számát viseli. Tehát az V. számú simuló test az 5. számú függélytől balra, a 4. és 5. számú függélyek közé esik. Természetes, hogy így számozva, a simuló testek száma eggyel nagyobb, mint a függélyekké. A szelvénynek kellő ügyeletekkel való felbontása után mindenekelőtt kiszámítjuk az Vom «О = 1) Vog max értéket, amihez azután az I. sz. táblázatból vagy közvetlenül kivesszük az u t értéket, vagy pedig interpolálással állapítjuk azt meg. Az t<3 értéke a vízfolyás természetétől függ. Ha a vízfolyás folyó, patak vagy nem kisméretű derékszögű mücsatorna «з = 0*785 ha pedig a meder durva hordalékú vadpatak «з = O'GGG Ha az { — — értéket «-val jelöljük, tehát
