Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
46 II. SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A SÍMULÓ ÉS PÓTTESTEK KÉPLETEINEK GYŰJTEMÉNYE. Bevezetés. 6 (A fordító átdolgozása.) Ha a fenéksebességek középértéke v s m, az annak megfelelő prizmatikus testrész köbtartalma q s m. Ha a fenéksebességeket nem vesszük figyelembe, a simuld test köbtartalma q r, ami egyben fenéksebességek figyelembevétele mellett a póttest köbtartalmát is adja. Ha tehát a fenéksebességeket is figyelembe vesszük, az egész simuló test köbtartalmát a Q = q s m -f- q r képlet adja. Abban az esetben, ha a szelvény részekre bontatott fel, minden egyes részre külön kell a q r értékeket megállapítani és ilyenkor Q = qsm + 2 qr A q r értékeit e táblázat tartalmazza. Benne az egyes, vagy részalakok sémája zárjelbe van'foglalva. Ha a simuló vagy póttest szimmetrikus alakú, a zárjel előtt a 2-es szám áll és pedig arra való figyelmeztetésül, hogy a neki megfelelő félalaknál a képletből nyert q r érték fele veendő számításba. Az összetett szelvény alakok a részalakok sémájának összegével vannak jelölve. E megjelölési mód szerint pl. a 2(DGP) -f- 2(RGPj olyan testet jelent, amelyben a szelvény a két szélen szimmetrikus háromszögalakú, a hozzájuk tartozó felületi sebességek vonala egyenes, s a függélyek sebességi görbéje parabola ; e között a két szimmetrikus háromszög között ugyancsak szimmetrikus középrész foglal helyet, amelyben a szelvényalak derékszögű négyszög, a felületi sebességek vonala egyenes, a függélyek sebességi görbéje pedig szintén parabola. Ha szelvény sémája pl. (PPP), az azt jelenti, hogy a szimmetrikus alaknak megfelelő 2(PPP) sémáju képlettel kell számítani, de a nyert eredménynek csupán a felét kell venni. A nem szimmetrikus testekből levezetett alakoknál bár a séma zárjele előtt nem áll a 2-es szám, a kiadódó érték egészben veendő számításba. Ebből egyúttal következik, hogy csak a szimmetrikus alakok félalakjainál van a felezésnek helye, s hogy minden szimmetrikus alak a 2 szorzóval ellátott sémáju. A képletgyüjtemény III. csoportjában (összetett szelvényalakok) az egyes sémák előtt nem áll szorzótényező. Ez azt jelenti, hogy a szelvény két egymástól különböző szimmetrikus szelvényekből van összetéve. Vannak a képletek közt olyanok, amikben csak v' oma x és vannak olyanok, amikben Voi és tk>2 érték szerepel. A v'mnax érték csak olyan alakoknál fordul elő, amiknél a számításba veendő felületi sebességek vonala a vízszínnel párhuzamos egyenes, egyik alapján álló liárom6 E bevezetésben eltértem a szerző által megadott szövegtől, illetve azt a főgondolatmenet épségben tartása mellett úgy állítottam össze, hogy a gyakorlati példákhoz adott és szintén átdolgozott bevezetéssel együtt anélkül is lehetővé tegyem az eljárásnak alkalmazását, hogy az egész müvet és annak gondolatmenetét ismételten át kelljen tanulmányozni.
