Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
47 szögalakú, vagy ellipszis, parabola, esetleg sinusvonal. Ekkor a megadott v' onia x érték a simuló testnek számításba veendő legnagyobb, illetve a póttestnek legnagyobb felületi sebességét jelenti, amikre vonatkozólag a számítási példák a, ß és y fejezeteinek bevezetései adnak kimerítő felvilágosítást. A Voi és V02 értékek csak akkor fordulnak elő, ha a testrész felületi sebességének vonala a szélső függélyek és a vízszín által bezárt idom trapéz, vagyis a sebességek vonala ferde egyenes. Ilyenkor v 0i mindig a nagyobb és v„ 2 mindig a kisebb értéket jelenti, tehát mindig áll az, hogy v„,) v„ 2. A testek, vagy részeik vízszínének szélességei, amik egyben a hozzájuk tartozó fenékrészeknek vízszintes vetületi hosszai is, b,, b 2, b 3 és /> s-el vannak jelölve. Az egyes képletcsoportokhoz tartozó ábrák az egyes hetük jelentése tekintetében teljes felvilágosítást adnak. A vízmélységek akkor, ha a szelvényalak derékszögű négyszög, a csúcsán álló háromszög, kör, ellipszis vagy parabola, általában í-vel vannak jelölve. Ha azonban egy- és ugyanabban a szelvényben két különböző mélység fordul elő, a nagyobb mélységjele mindig ti, a kisebbiké pedig t 2, vagyis mindig áll az, hogy tí) t 2. Ha az ilyen kétféle mélységet mutató szelvényekben lígy t u mint t 2 helyett egyszerűen í-t írunk, akkor mindig az egyszerűbb alak képletét kapjuk. Ezt a következőkép hasznosíthatjuk : Pl. a képletgyüjteményben nem fordul elő az (RPP) alak, de megvan az HP, — Ь —17 számú képlet mellett a (TPP) alak. Az előbbi köbtartalmának kiszámítása érdekében nem kell tehát mást tenni, mint az utóbbi képletben í = í, = t 2-t írni, amikor is a keresett eredmény _ m-n-(8 m, -f-16) t b . q r ~ 4 (m + 1) (m + 2) (n + 1) Vme x lesz. Ha csak közelítő számítást csinálunk s nem vesszük figyelembe a fenéksebességeket (lásd gyakorlati példák esetét), akkor a középsebességet a C<o (i<i — «3:) + fc (I—« l) Vm — Vomax 1 «3 képlet adja meg. Ebben a képletben szerepel л к és v 0max érték. A gyakorlati példák tanúsága szerint ha a felületi sebességek vonala parabola ha a felületi sebességek vonala ellipszis ha a felületi sebességek vonala sinusgörbe Ami а к értéket illeti, arra a következők állanak : Ha azokban a képletekben, amikben v'omax érték fordul elő, ehelyett tw-r-ot írunk, akkor a képletek alakja általában 7 -d. • Vomax Vomax Vogmax Vom 0-875 0-5
