Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

37 . , . W szélessége, illetve minél kisebb a -p- érték. Ha a felületi sebesség és a iiiggély középsebessége a szélek felé nullig csökkenik, úgy ottan a', — vagyis értéke határozatlan, s a tényleges érték csak akkor állapítható meg, ha a v'

m és vo mint algebrai, tehát mint folytonos függvények fejezhetők ki. Ez azonban általában nem lehetséges, illetőleg csak akkor, ha a másodpercenkénti víztömegtestek paraboloid vagy ellipszoid alakúak volnának, amikor is az előbbi esetben a, = —j-—, az utóbbiban pedig «'

2 — — — 0'78Г> n -p 1 4 volna, s ez értékek az egész szelvényben állandóak maradnának. Az — viszony értéke néha â Vo éS V m értékek alapján — ha a széleken nem lépnek fel örvénylések — közelítően meghatározható. A megvizsgált esetekben az и г ingadozásai általában 0'4 és 1"0 közé esnek, de vannak szelvények, amikben a változás 1'0 és 4'0 között mozog. A legnagyobb változást adják a kisméretű derékszögű szelvények, amelyekben a vízrétegek felgöngyölődése az értéket a középen megnöveli. Vannak esetek, amikor az и\ értéke az egyik oldalról a másik felé állandóan nő, vagy csökkenik. Ilyenek akkor állanak be, ha a vízfolyás kanyarodik, vagy pedig keresztirányú áramlások vannak. Vannak viszont olyan esetek is, amikben az u\ értéke a szélek felé növekedik és ingadozása annál nagyobb, minél kisebb a W, illetve a — viszonyszám. Ezekben az esetekben az a!

1 növekedése a vízszálak felgöngyölődésének folyománya, s a példák szerint az értékek 0'6 és 4'0 között változnak. Minél szélesebb a szelvény, a szélek befolyása annál kevésbé érvényesül. Ezért nagyobb vizeknél a viszonyszám szűkebb határok közt változik és a vízrétegnek a széleken való felgöngyölődése folytán a 0'9—

Г0 között változó értéknek a középértékre való befolyása korántsem akkora, mint a kisméretű derékszögű szelvényeknél. Nevezzük az egész szelvény szélességében felrakott а г értékek által megszabott görbe vonal által bezárt területet Ö«'j-nek, ennek a vízazínszélességhez való 'viszonyát pedig «j-nek, tehát 0,,'г «* = WVizsgálat tárgyává tettem, vájjon nem lehet-e ezen viszonyszám és az ct

0 érte'k között olyan vonatkozást találni, ami azután a simuló test elülről való lezárása alakjának értékelésénél felhasználható ? 3. Az «о = Vo

m és и2 = értékek egymáshoz való viszonya, Vogmax " ha Vomax Az «1 viszonyszám megfelel annak az értéknek, ami az 0„-, felület és a W vízszínszélesség osztásával áll elő, s ami általában különbözik az egyes függélyesek a t értékeiből számított középértéktől. Kis csatornáknál, különösen ha azok derékszögüek, a valódi középértéket a széleken uralkodó viszonyok nagyon befolyásolják. Ha valamely derékszögű koordináta-rendszerben az a

0 értékeket ordinátákként, az értékeket pedig abszcisszákként rakjuk fel úgy folyókra, mint patakokra és mücsatornákra vonatkozólag, úgy kiadódik, hogy az a

0 növekedésével az i<

t is nőve-