Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

38 kedik. Ha eltekintünk a felgöngyölödő vízrétegű derékszögű kis szelvényektől, azt találjuk, hogy az a

0 legnagyobb értéke 1'0, s hogy ennek megfelelően a csúszó mozgásnál ai is l'O. Ha még anélkül, hogy az elméletnek eléje vágnánk, az alsó határul a

0 = 0'5 értéket fogadjuk el, akkor ennek megfelelően «, = 0\5 értékkel kellene számítanunk. Azonban folyókra, patakokra és műcsatornákra azt találjuk, hogy «„ — 0'5 érték mellett az üx értéke közepesen csak 0*785, legkisebb értéke folyókra és patakokra 0"84, durva, kövesfenekű vadpatakokra 0'785, műcsatornákra pedig 0'886. (Lásd 10. ábra.) A legutolsó értéket derékszögű csatornákra is megtarthatjuk, ha a vízrétegek a széleken vagy egyáltalában nem. vagy csak nagyon kevéssé göngyölödnek fel. 10. ábra. Kiderült az is, hogy az «j-nak a megadottaktól 1'0-ig való növekedési alakjának legjobban az olyan ellipszis felel meg, amelyiknek a ésb félfőtengelyei megvannak adva. Ezeknek az ellipsziseknek egyenletei a következőképen adódnak ki : 1. Vadpatakobra. a

0 — 05 — l'O, u

t — 0785 — l'O, tehát a = 10 — 0'5 = 0'5 és 6 = 1-0 —0-785 = 0-215, amiből az ellipszis egyenlete х = Г0—^у a~ — y

2= l'O — 043 [^025—y

2 és így «j = 1 — 0-43 \Л0-25 — (a

0 — 0-5)

2 2. Folyók és patakoknál. «„ = 0-5 — 1-0, «

г = 0-84 — l'O, tehát a = l'O — 0'5 = 0'5 és 6 = 1-0 —0-84 = 0-16, amiből az ellipszis egyenlete