Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

32 Ha a keresztszelvény részekre bontandó, úgy a koordináta tengelyül szolgáló választóvonalak lehető apasztása érdekében a v

0 görbe futása is figyelembe veendő. Ilyen módon lehetséges az egyes részekre folytonos függvények felállítása. Mesterséges, derékszögű és körszeletalakú medreket nem alakítunk át. A különböző esetekre vonatkozó példák mutatni fogják az irányelveket, amikre itten csak annyi jegyzendő meg, hogy parabolaalakú keresztszelvényeknél e görbe másodfokú alakja teljesen megfelelő. b) A simuló testnek a vízszínében való elhatárolása. Amint már rámutattunk, a keresztszelvény mélységeinek változása maga után vonja az egyenlő sebességű vízrétegek alakjának változását, azoknak esetleg való felgöngyölődését és azt, hogy többé-kevésbé változó szög alatt bukkannak a felszínre. As így élőálló görbe a felületi sebességek görbéj3. Alakjára nézve változatos típusok közt választhatunk, amik azután a simuló test alakját szabják meg. Ilyen alakok a vízszín, mint tengely körül felforgatva: 1. A felületi sebességek görbéje nem görbe, hanem a víz színével párhuzamos egyenes, tehát Vo —- Vorr —— Vorl Vrmiax - Vogviax. Ugyan ritka eset, de különösen surrantóknál és szimmetrikus medrek középső részein mégis előfordul. 2. A vízszínnel párhuzamos, vagy hozzája képest ferde egyenes a meder középrészén, ami a széleken görbe szerint megy át a széleken való sebességekbe. 3. A legnagyobb felszíni sebesség mindkét oldal felé csökkenik és megy át a széleken valókba. 4. A bizonyos szélességben meglevő állandó felszíni sebesség a széleken görbében nullára csökkenik. 5. A bizonyos helyen meglevő legnagyobb sebesség a szélek felé szimmetrikusan, vagy nem szimmetrikusan csökkenik. 6. Az előbbi esetben a sebesség a széleken nullára csökkenik. 7. A vonal egyenesekből és görbékből összerakott. Ez az eset a leggyakoribb. Már a Vo vonalnak ezen általános jellemzése is mutatja, hogy a legnagyobb sebesség révén nem alkothatunk kellő képet a másodpercenkénti víztest felülről való elhatárolásának alakjáról, s hogy az általa bezárt egész 0 terület megállapítható legyen, ahhoz szükséges a v

0 egész futásának ismerete. Ha Vom a közepes felületi sebesség és О a felületi sebesség vonala által bezárt terület, akkor WVom = О lévén, ebből a v

0m értéke kiszámítható és ha ez ismeretes, a felületi görbére megállapítható az Vmi ao Vogmax viszonyszám is. Ezek ismerete mellett a felületi sebességek simuló görbéje a i>

0-ra való tekintettel megállapítható. A választható alakok : a parabola (P), ellipszis (E), egyenes (G) és sinus-görbe (S), amikkel teljes záródás érhető el. Tényleges mérési eredmények szerint az a

0 értéke 0'5 és l'O között változik és