Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
33 nagyszámú mérés szerint középértékben 0'76, tehát a köze'pe'rték megközelíti az ellipszis 7Z területében szereplő — = 0'785 értéket. Hogy valamely adott esetben, amikor ellipszis és parabola simuló alak közt választhatunk, melyiket válasszuk, arra a következők állanak : Ha a sebesség a szélektől befelé lassan növekedik, akkor a parabolát választjuk és akkor Vogmax Vomax 3) Ellenkező esetben pedig (ha tehát a sebesség gyorsan növekszik. Fordító.) az az ellipszist kell választani, amikor is Vom Voma x - Ш5 4 ) Ha a felületi sebességek görbéje inflexiós, ahelyett mindig a sinus-vonalat alkalmazzuk, amikor is Vom Vomax — Ugyanez az értéke van w o n,a*-nak akkor is, ha a vo futása háromszögnek felel meg. Utóbbi ritka eset. Ha a Vo vonal egyenesekből és görbékből összetett, akkor a Vmmx értéke TI', továbbá О és Wom-ből számítjuk ki. A vízszéleken való változást elliptikusnak, vagy parabolikusnak vehetjük aszerint, ha a szélesség e darabjánál magát я szélességdarabot és abban a legnagyobb felületi sebességet megfelelően választottuk meg. Néha megesik, hogy az ce 0 értéke 0'5-nél kisebbnek adódik ki. Ekkor a görbe rendszerint inflexiós és a széleken nincsen sebesség. Ilyen esetben a szélességet csökkenteni kell, hogy az << 0 értéke legalább 0'5 értékű legyen. Erre később példát mutatunk be. A felületi sebességek parabolájának rendszámát a továbbiakban m-mel lógjuk jelölni. c) A simuló test élűiről való mikénti lezárásának megválasztása. Sokkal nehezebb az arra a kérdésre való felelet, hogy miként zárjuk le a póttestet elülről. Ennek alakja nem térhet el lényegesen a másodpercenkénti víztestétől, mert különben köbtartalma nem lesz azéval megegyező. E tekintetben tehát a legjobb támasztékot adnak a függélyek sebességi görbéi. 1. A függélyek sebességi görbéinek alakja. Ezt az alakot nem szabad az ideális sebességváltozás megadta alakokkal helyettesíteni. A törvény még nem ismeretes, annak megoldása hiányzik. De ha meg is volna, további nehézségek lépnének fel azoknak az alakoknak a megválasztásánál, amik a különböző keresztszelvényeknek, a változó esésnek, a meder milyenségének stb. megfelelnek. Esetünkben a változatos alakú függélyes metszeteket helyettesítő pótalakok megtalálásáról van szó. A függélyek görbéjének alakjáról való régi vita úgy dönthető el, hogv annyiféle alak van, amennyi függélyt a szelvényben elhelyezhetünk. 3 3 A szerző által bemutatott V—VII. számú rajzlapokon tényleges mérésekből kivett nagyszámú függélygörbe van feltüntetve, amik közé csak olyanokat vett fel, amelyeknek futása a fenék közeléig (3—5 cm-ig) meg volt állapítható. Minden görbét torzítás nélkül ábrázolt, hogy így az összehasonlítás jobb legyen. A megmért sebességeknek megfelelő végpontokat pedig nem folytonos görbével, hanem egyenesekkel kötötte össze. Ezeknek közlésétől az 1. számú lábjegyzet értelmében szintén eltekintettem, mert a későbbiek megértéséhez nem feltétlenül szükségesek. 3
