Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

31 nak fel a re'tegek, sőt a csövekben való mozgáshoz hasonlóan fel is göngyölődnek, mint az pl. a Schaflerpataknál és a Bohlencsatornánál Augsburg mellett. A tengelyirányú függélyes metszetek tehát aszerint adnak ilyen esetben különböző formákat, amint a szelvényben csak párhuzamos, átmeneti vagy felgöngyölődött vízrétegek vannak. Mindaddig tehát, amíg az alapalakok keletkezése nincsen kiderítve, a metszetek alakja a változatos mélységek és medersurlódások mellett matematikailag ki sem fejezhető. 6. ábra. Háromszög-, trapéz- és sokszögalakú medrekben végzett mérések azt igazolják, hogy az egyenlő sebességű rétegek általában a mederalakhoz simulnak, de a helyzet azonnal felborul, amint a mederben a vízfolyás irányát tekintve, a víz'olyás irányában lefelé kiható egyenetlenségek lépnek fel. Ezért az a kérdés merül fel, vájjon a vízrétegek révén felismert mozgási egyenetlenségek mellett lehetséges-e a simuló test alakjának mikénti megválasztása tekintetében bizonyos támaszpontok nyerése ? II. FEJEZET. A SIMULÓ TESTEK, MINT A MÁSODPERCENKÉNTI VÍZMENNYISÉG MATEMATIKAI ÚTON VALÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SEGÉDESZKÖZEI. Ha a kielégítendő feltétel az, hogy a számítandó simuló test köbtartalma a tényleges vízmennyiséget képviselő testével egyező legyen, akkor a simuló test alakjának az utóbbi alakjához kell idomulnia. A simuló test tehát kiegyenlített test. Geometriailag alakított medreknél a simuló test csekély kiegyenlítést igényel. Azt a meder keresztmetszetében, a felszínen és az elején való végződésnél úgy kell határolni, hogy az azzal okozott vízelosztás ne térjen el lényegesen a ténylegestől. Mivel pedig szimmetrikus és nem szimmetrikus alakokkal kell számolni, a simuló testnek nem adhatunk univerzális alakot. a) A simuló testeknek a meder keresztszelvényben való alakítása. A felvett mederszelvényhez derékszögű négyszöggel (jelzése : R), háromszöggel (Dj, trapézzel (T), trapezoiddal Td, körívvel (K), parabolával (P), végül ellipszissel (E), vagy ezek kombinációival simulhatunk. Utóbbi esetben a keresztszelvény természetesen részekre bontandó. Minden esetben ki kell azonban azt a feltételt elégítenünk, hogy a test átalakításával annak köbtartalma ne változzék és egyben úgy a legnagyobb, mint a legkisebb mélység helye megmaradjon.