Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

30 falmelletti sebesség nemléte esetén a sebesség nulláról Vmax-ig növekedik, amely értéket a tengelyben éri el, majd ismét nullig csökkenik. A 4. ábrabeli metszetben a sebesség a tengellyel párhuzamos vízszintes metszetig növekedik s onnét föl- és lefelé nulláig csökkenik. Ha az egyenlő sebességű vízrétegek koncentricitása nem telt csőnél is megmarad, akkor a felénél jobban megtöltött csőnél a normal metszet Vmaxa fenék fölött ——• magasságban, minden olyan esetben pedig, amikor a cső megtöltése a vízszintes átmérő alatt van, a vízszínben fekszik. Az előbbi esetben a vertikális metszet az egyenlő sebességű vízszálak koncentrikus rétegeit kétszer metszi, mert a vízrétegek felgöngyölődtek, az utóbbi esetben pedig csak egyszer. Vagyis, ha az egyenlő sebességű vízrétegek tompaszög alatt érik a vízszint (5. ábra), a legnagyobb sebesség a vízszín alatt, ha pedig derék- vagy hegyesszög alatt metszik, a víz színében fekszik. i Egész általánosan kimondható tehát, ha a függélyes metszetek felgöngyölődött vízrétegeket találnak, a legnagyobb sebesség mindig a vízszín alatt van. Annak folytán, hogy a különböző sebességű vízrétegek más és más szög alatt érik a vízszint, a víztömegtestnek a vízszínben való befejezése különböző görbe szerint való lehet, az Vom «о =t Vomax értéke az egységig növekedhet s ugyanígy változhat a viszonyszám a rétegek alakjához simulva a függélyekben is. Ha valamely egyenes, síkfenekű medret merőleges falak határolnak, akkor a mozgás első alapalakjához még a falakon való súrlódás befolyása is hozzájárul. A befolyás vagy csak a szelvény egy részére, vagy annak egész szélességére kiterjed. Az utóbbi esetben a mozgás egészen átalakul, amennyiben a széleken való mozgás terhére a középen való sebesség lényegesen megnövekszik. Ezen most említett és ideálisaknak mondható mozgási lehetőségeket tényleges mérések igazolják, mint pl. a wildmoosi patakon, a Traunon Seibelsdorfnál, a Schönachon, a seiblitzi malomcsatornán végzettek. Az egyenlő sebességű vízrétegek alakjának a szelvényalakhoz simulva elméletileg derékszög alatt kellene megtörnie. Egyes mérési eredmények, mint pl. a Vörösmajnán Frankfurtnál ennek a közeli lehetőségét igazolják. Rendszerint aronban görbében hajla-