Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
2. füzet - II. Szilágyi Gyula: Elsülyedt vízijárművek kiemelése
18 tékig sűlyesztik, ekkor az elsűlyedt jármű alá már aláhúzott emelőláncokat közvetlen a gerendákra felkötik, az, uszályokból a vizet kiszivattyúzzák, így a merült uszályok kiemelkedésének mértékében az elsűlyedt jármű megemeltetik. Ekkor az egész emelőbokrot a parthoz közelebb, illetőleg sekélyebb helyre húzzák, ahol az elsűlyedt jármű feneket ér. Ez a szükséghez képest többször ismétlendő és így lépcsőzetesen az elsűlyedt jármüvet addig emelik, míg olyan helyzetbe jut, hogy az emelés vagy közvetlen, vagy aknázással és bárkázással kombinált szivattyúzással befejezhető. Ez az emelési mód kisebb jármüveknél egy uszállyal is végrehajtható. Ezt az emelési módot a katonai hajóemelő alakulat nem alkalmazta, mert a kéznél levő emelőbokorral az emelés egyszerűbben és gyorsabban volt végrehajtható, ellenben a német Schiffsbergedetachement eredményesen dolgozott ezzel a módszerrel. 4. Végül a robbantással történő hajóeltávolítás csak abban az esetben jöhet szóba, lia az elsűlyedt jármű keskeny hajóútban, vagy általában olyan helyen fekszik, ahol igen fontos érdek még a hajótest teljes szétrombolása árán is annak legrövidebb idő alatt való eltávolítását követeli. Ennek elve az, hogy a robbanó anyag a hajótestet összefogó főszerkezeti alkatrészekhez kötendő. A vízalatti robbantásnak ismertetése leírásom keretén kivül esik, csak annyit említek meg, hogy alkalmam volt liajórcbbantást vezetni a Tura-Severin alatt fekvő Simianisziget mellett, ahol a Duna szelvényének elsűlyesztett jármüvekkel történt elzárásáról már megemlékeztem. Itt 1917. év március havában két uszályt robbantottunk szét, az egyiket összesen 300 kg., a másikat 250 kg. ekrazittal. Az uszályok fedélzete az akkori vízállásnál 2Ю méterre volt a víz alatt. A hajótestek szétrombolása után 3 méter mélven járó kerettel ellenőriztük a robbantás eredményét és kitűnt, hogy egyes bordák összecsavarodott állapotban még fölmeredeznek, ezeket azután egyenként elrobbantottuk. A hajóemelő módok egyike sem írható elő előzetesen, ahány hajó, annyi külön eset; a mértékadó körülmények összejátszása a kivitel során végtelen sok változatot hozhat létre. Az egyes hajóemelő módok nemcsak kizárólagosan alkalmazhatók, hanem sok esetben több mód is célhoz vezet, a kérdés az egyszerűbb kivitel, a költségek és a rendelkezésre álló felszerelés szempontjából ítélendő meg. Sok esetben az egyes módszerek kombinálása vezet sikere, amint ez a Radvány gőzös kiemelésének épen előadandó részletes leírásából is kitűnik. A Radvány gőzös kiemelésének leírása. A Radvány gőzös az Országos Vízépítési Igazgatóság tulajdonát képezi, a hajótest hossza 50 m., szélessége 6'3 m., magassága a középen 2-75 m., befogadó képessége 120 t., két gőzkazánnal táplált compound-rendszerú gőzgépe 418 indikált lóerőt fejt ki. Épült 1886-ban a G. Siegel Wien u. Wienerneustadt hajógyárban. A Radvány gőzöst az Országos Faértékesítő Hivatal szolgálatában 1922. év januárjában hirtelen támadt fagy Baja fölött 12 km. távolságban a grébeci Dunaágban érte és itt áttelelt. Elsűlyedése értesülésem szerint így történt : Március elején a Dunán növekvő árral megindult a jégzajlás, nagy mennyiségű jég tódult a grébeci Dunaágba is ; ugyanakkor valahol Baja felett a mederben jégtorlasz keletkezhetett, mert a grébeci ágban a víz pár óra alatt annyira megnőtt, hogy a középvízi természetes partot átlépte és a Radvány telelő helyén a
