Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - VI. Apró közlemények
53 5. A Körös- és Berettyó-völgyi ármentesító' és belvízszabályozó társulatok legutóbbi három évi működéséről és tervezett beruházási munkálatairól. A Körösök 1919-i eddig tapasztalt legmagasabb árvize és az 1921. évi eddig észlelt legkisebb vízállása, valamint az 1922. évi rendkívüli huzamos jeges árvíz az azzal egyidejűleg fellépett eddig mért legnagyobb tömegű belvízzel az elemi csapások valóságos sorozata volt; de egyúttal módot nyújtott olyan tanulmányok megcételére és okot szolgáltatott olyan elhatározásokra, amelyeknek haszna az okozott károkat bőven kárpótolni fogja. A földmívelésiigyi minisztérium vízrajzi osztálya adatokat nyert a várható legmagasabb árvíz színének kiszámítására és megadhatta a társulatoknak a töltések szükséges magasságára vonatkozó véleményét. A folyammérnöki hivatal megmérhette a lefolyásra jutó legnagyobb és legkisebb víztömegeket. Tanulmányozhatta ezek hatását, megfigyelhette a medrek és hullámterek viselkedését és fejlődését. A medrek normális fejlődése és az árvizek zavartalan és kártalan levezetése érdekében szükséges munkálatokat tehát nemcsak elméleti ismeretek, hanem tapasztalatok alapján tervezhette meg. A társulatok mérnökei tényleges mérések alapján állapíthatták meg a levezetendő belvizek mennyiségét és megfigyelhették a belvizek keletkezését, lefolyását és kártételeit. A társulati érdekeltségeknek pedig meg kellett győződniök arról, hogy a helyzeten mindenáron változtatni kell. A tervezések során bebizonyult, — amit Korbély József társulati igazgatófőmérnök már az 1919-iki nagy árvíz előtt kiszámított — hogy a Kettőskörösön nem 500, hanem 1300, a Hármaskörösön pedig nem 1000, hanem 1900 m s víz kerülhet lefolyásra másodpercenként. Hasonlóképen igazolásra talált Becker Mihály társulati igazgató-főmérnök azon terve, amely szerint a lefolyásra jutó belvízmennyiségeket talajnemek szerint osztályozza és nem elégszik meg a hektáronkint és másodpercenkint O'll liter átlagos vízlevezetéssel, hanem azt a talaj minősége szerint 0'3-ig emeli fel. Tervezési adataink szerint 12.000,000 m 3 iszap és föld kiemelése szükséges a Kettős- és Hármaskörös medrének és hullámterének olyan tökéletes kiképezéséhez, hogy azon a legnagyobb tömegű árvíz egyenletes eséssel az 1919. évi árvíz szine alatt egy fél méter mélyen lefolyhasson. Ezt az óriási munkát — amely körülbelül ugyanannyi, mint amennyit a Körösökön 1871 óta összesen végrehajtottak — kizárólag állami költségen az állam mai pénzügyi helyzetében végrehajtani nem lehet. De mert a társulati védtöltéseknek az 1919. évi árvízszinnek megfelelő felemeléséhez ós megerősítéséhez — megszerkesztett tömegábráink szerint — körülbelül ngyanannyi földanyagra van szükség, a két munkálat összekapcsolható és ilymódon végrehajtható. A belvízrendezési műveknek a tapasztalati alapon való kifejlesztése körülbelül ugyanannyi költséggel jár, mint az előbb említett töltéserősítés. A társulatok tehát nagy feladatok előtt állanak. Közvetlenül az 1919. évi árvíz uián a forradalmak és megszállások hatása alatt sem a gazdák, sem a földmunkások lelkiállapota nem volt alkalmas arra, hogy a nagyobb munkálatok végrehajtassanak. Ez időben csak a legszükségesebb nyulgátalási és helyreállítási munkálatok voltak foganatosíthatók.
