Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - VI. Apró közlemények

54 Amint azonban a kedélyek némileg megnyugodtak és a munkakedv kezdett visszatérni, a földmívelésügyi miniszter azonnal megindította a munkanélküliség megszüntetésére irányuló akcióját és erre legjobb eszköznek látta a társulati ügyek felkarolását kamatmentes állami előlegek nyújtásával. Ezzel egyidejűleg kezdette meg a körös—tisza—marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat igazgató-főmérnöke azirányú működését, hogy érdekeltségét felvilágosítsa arról, miszerint a munka tulajdonképen olcsóbb, mint volt bármikor, tehát a beruházási munkálatok gazdaságosan végrehajthatók. Az 1922. évi belvízkárok hatása alatt azután a tavaszi közgyűlésen előterjesztette javaslatát az összes szükséges beruházási munkálatok költségeinek megállapítására nézve. Előterjesztésében oly világosan mutatott rá a munkálatok szükségére és azok végrehajtásának lehetőségére, hogy a közgyűlés a munkálatoknak 14 év alatt leendő keresztülvitelét egyhangúlag elhatározta és az 1922., majd az őszi közgyűlésen az 1923. évre eső összegnek buzaalapon eszközlendő kivetését kimondotta. Ezzel szinte egy csapásra megszűnt az a felfogás, hogy dolgozni nem lehet vagy nem gazdaságos és az összes szomszédos társulatok igazgató-főmérnökei is — követvén a szép példát — ugyanezen évben a tavaszi, illetve őszi közgyűléseken egymásután vitték diadalra a beruházási munkálatok ügyét. A Körös—tisza—marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat által elhatározott munkálatok költsége ma 3 és 1/

3 milliárd koronára tehető és ezzel arányban állnak a többi társulatok előirányzott munkálatai is. Ezen elhatározott munkálatok — amelyek a védtöltéseknek a vízrajzi osztály által javasolt magasságú teljes szelvényre való kiépítéséből és a belvízlevezetö müveknek a tényleges belvíztömegek levezetésére alkalmassá tételéből állnak — költségeit a körös—tisza—marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál kat. holdankint átlag 14 éven át 3 kg buza értéke, az alsófehér—körösi ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál 12 éven át 1 és x/

2 % buza, a Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulatnál 12 éven át 3 kg buza, a hosszúfoki ármentesítő társulatnál 15 éven át 2'5 kg buza, az ivánfenéki ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál 10 éven át 3 kg buza értéke fedezi, a sebeskörösi vízszabályozó és ármentesítő társulat két évre előirányzott munkálatait évi 4-5 kg buza, a feketekörösi ármentesítő társulat jövő évi munkálatait 1 kg buza és a mezőtúr—mesterszállási ármentesítő és belvízszabályozó társulat munkálatait 10 éven át körülbelül Ví kg buza értéke fogja fedezni kat. holdanként. Átlagosan 3 kg buza értékének mondható tehát az a kat. holdankinti megterhelés, amellyel a társulatok 10—14 év alatt árvédelmi és belvízi helyzetüket teljesen biztossá tehetik. Ha figyelembe vesszük, hogy a háború előtt körülbelül ugyanennyi búzát igényelt a társulatok kölcsöneinek törlesztése és az adminisztráció fentartása, akkor ezen beruházásokat csakugyan gazdaságosaknak kell elismernünk. A munkálatok, illetőleg művek állása ma a következő: A Körös—tisza—marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat töltéseit az egész védvonalán felemelte az 1919. évi nagyvíz színe fölé l'O m. magasra a töltés-korona egész szélességében és megindította a védtöltéseknek ezen árvíz