Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - VI. Apró közlemények
52 forgó terület úgy a Balaton, mint a Zala folyó vízállásaitól függetlenítve lesz. A vállalat tehát a szombathelyi kultúrmérnöki hivatalhoz fordult tanácsért és a kellő felvilágosítás után hajlandó volt a Zala'társülát / által- a Kisbalaton lecsapolása érdekében indítandó akcióhoz csatlakozni. Ilyen előzmények után alakult meg az 1921. évi junius hó 14-én a Kisbalaton Lecsapoló Társulat, első elnökéül Kroller Miksa zalavári apátot választván meg. Az új társulat működésének alapját a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal fent ismertetett terve képezi, melynek a külvizek szabályozására vonatkozó részét a társulat 5 év alatt szándékozik végrehajtani és a költségeket ezen időre egyenletesen elosztva, viselni. Minthogy azonban az egész terv végrehajtására a társulat pénzügyi okokból nem vállalkozhatik, ennélfogva a terv olykép redukáltatott, hogy a Zala folyó medre úszókotró segélyével az eredetileg tervezett mélységre ugyan, de jóval kisebb fenékszélességgel lesz kiásva és pedig az alsó, 35 hm hosszú szakaszon, hol a vízszín esése 0-l%oi 12'0 m szélességgel, innen fölfelé pedig 0'2%o e sés mellett 8'0 m fenékszélességgel; a kétoldali töltések azonban az eredetileg tervezett helyen épülnek, hogy a Zalameder további kibővítése a teljes fenékszélességre később nehézségbe ne ütközzék. Az így átalakított terv földmunkája 500.000 m % költsége az elmúlt év nyarán 18 millió korona volt úgy, hogy a társulat érdekeltségét évenkint 3-6 millió korona terhelte volna. A társulat még a mult év nyarán egy úszókotrot vásárolt 2 millió koronáért, napi 500 m s teljesítőképességgel, melyet tőzegtüzeléssel kiván üzemben tartani. A kotró kijavítása, szállítása és szerelése ugyancsak 2 millió koronára volt előirányozva. Jellemző a mai gazdasági viszonyokra, hogy a kotró, melynek javítása és szerelése ez év április havában fejeződött be, a valuta esése következtében 12 millióba került. Hasonló arányban változott a társulat költségelőirányzata hónapról hónapra és ez mutatja leginkább, mily nehézségekkel kell ma minden nagyobb vállalkozásnál megküzdeni. A terület nagy része, különösen a Kisbalaton mellékén, tőzeges s azon eddig csak igen száraz, árvízmentes években térmett az egész környéken nagy keresletnek örvendő széna. A Kisbalaton víztükre alól kikerülő iszaptalajok előreláthatólag legcélszerűbben rendszeres nádtermelésre lesznek felhasználhatók, ami a nád magas ára mellett igen jövedelmező termelési ágnak Ígérkezik. A Zala völgyében és a kiskomáromi csatorna mentén ma is igen értékes rétek terülnek el, melyeket a Zala árvizek gyakori kiöntései gazdag humuszréteggel fedtek be ; ha ezen rétségeket a Zala folyó kiöntéseitől mentesítik, úgy azok az egyes gazdaságok állattenyésztésének biztos alapját fogják képezhetni és az egész vidék gazdasági fellendülését fogják eredményezhetni. A tőzegtermelésnek is elengedhetetlen előfeltétele a vízmentesítés és nem kell bővebben magyarázni, hogy a magas kalorikus értékű kisbalatoni tőzeg mily fontos szerepre van hivatva tüzelőanyagban oly szegény országunkban. Károlyi Sándor.
