Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - V. dr. Sabathiel Richárd: Szádfalakból alkotott támfalak számítása

43 A falat IV. sz. Larssen-vasakból képezve (1. 25. kép) a fal folyóméterére jutó keresztmetszeti modulus К=2037 cm

3 az igénybevétel 2066000 . ' = 203

7 = g A kihorgonyzást olyképen eszközöljük, hogy a partfalon végig U vasakból képezett mellvédgerendákat alkalmazunk és azokat 2—3 m távolságban kihorgonyozzuk.* Ha a horgonytávolság 2'dm, akkor egy horgonycsavarra l6663.2-5 = = 41660% húzás jut, melynek ÍOQO kg j cm

2 feszültség mellett 83 m/m átmérőjű csavar felel meg. Mint látnivaló e példánál egyrészt a talaj ellenállása nincs teljesen kihasználva, másrészt a Larssen-vas igénybevétele is 1200 kg/.cm

2 értékig növekedhetne. 11. Példa. Számítsuk ki az előbbi fal igénybevételeit, ha a felszínen még g = 1000 kg jm

2 terhelés is van. E terhelésnek megfelelő fajlagos oldalnyomás p" = [L g — 0' 3.1000 = 300 kg. A földnyomás két részből tehető össze (1. 26. képet). F

± = 12

6-®

0

38880kg mint előbb. Az egyenletes terhelésből származó oldalnyomás pedig F

t — 12-0.300. = 3600 kg. A horgonyrúdra vonatkozó nyomatéki egyenlet F

1c

1-\-F

ic

i = Rd „ 38880.4-04-3600.2-0 по

о,

Л

7 R = 7*00 = 9' fajlagos reakciónyomás az alsó pontban y a = = 15490 kg! m < p'

a = 16200 kg lm, a beverési mélység tehát ez esetben is elégséges. H = F

t -f- F

t - R = 38800 -f- 3600 — 23240 = 19240 kg. Nyomaték a horgonyrúdnál Ma = 540 + 340 Щ- = 8480 kg. A horgonyrúd alatt az eredő О helye H = * % + 300 x

0 alapj án 19240 = 540~ + 300 x

0 ; x

0 = 792 m ebben a pontban p

x = 540. 792 — 4270 kgjm. Felülről a veszélyes keresztmetszetig terjedő szakaszban. E r ő К a r Nyomaték 7 • 92 F

x = 4270 ' = 16860 kg <v F

a = 500. 7-92= 2380 « 2 "64 m 3-96 « 44500 kg 9400 « H— 19240 kg H 3-92= 19240. 3-92= ... 2 "64 m 3-96 « 53900 kg —75400 « M max — —21500 kg * A kihorgonyzásra vonatkozó részletek Lampl «Vasszádfalak» c. könyvében találhatók.