Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

13 Az 1913. évi tiszai árvíz nyári árvíz volt, melyet az 1913. évi junius 19., julius 15 közötti, az egész Tisza völgyére kiterjedő, hosszantartó sűrű esők, főként pedig a julius 7., 8. és 9-iki rendkívüli esők okoztak. A felső Tisza és Szamos árhullámai találkoztak, a Körös és Maros árhullámai megelőzték a Tiszáét, magasabb vízállást okozva az alsó Tiszán, mint a folyónak később leérkező saját árhulláma. Ezen jelenség is élénken jellemzi azt a hatást, amelyet a Körös és Maros nagyvizei a Tisza árvizeire gyakorolnak. A Körösökön az 1913. évben ugyancsak a julius 7., 8. és 9-iki rendkívüli esők okozták a magas vízszint, mely Békés és Gryoma között meghaladta az 1915. évi árvíznek magasságát. Az 1913. évi árvíz normális lefolyású volt, gátszakadás nélkül jutott lefolyásra, magassága a Tiszán alatta maradt az 1888., illetőleg az 1895. évi árvíz magasságának. Az 191ő. évben a Tiszán március, április és december hónapban vonult le egy-egy nagyobb árhullám, melyek közül a decemberi volt a legmagasabb, mely csak kevéssel maradt az 1888. illetve az 1895. évi árvíz színe alatt, de meghaladta az 1913. évi nyári árvíz magasságát. Az árvíz lefolyása a töltések között normális volt, a mellékfolyók befolyása kedvező volt, a Körös és Maros árhullámai megelőzték a Tiszáét. A Körösökön a március és április havi árhullámok voltak a magasabbak és pedig a felső szakaszokon a márciusi, a Hármas-Körös alsó szakaszán az áprilisi volt a magasabb. Az árvíz oka a sok téli csapadék mellett az április havi újabb havazás volt. Az egyes Körösök és Berettyó egyszerre áradtak meg. A Körös árvíz idején a Tisza vízállása alacsony volt, úgy hogy a HármasKörös árvize szabadon folyhatott a Tiszába. Az 1915. árvíz magassága a Körösön meghaladta az előző Körös árvizek magasságát, de normálisan a töltések között jutott lefolyásra. Az 1919. évi rendkívüli árvíz a Tisza völgyében a rendes tavaszi árhullámok levonulta után május hó első felében lépett fel, s okozója a Tisza—Szamos és Körösök vízgyűjtő területein 1919. évi április hó 24. és május hó 7-ike között lehullott rendkívül csapadék volt, melynek mértéke felöl sajnos nem rendelkezünk közelebbi adatokkal, de azok jelentékeny voltára következtethetünk az egyedüli szatmári adatból, amely szerint a jelzett 2 hét alatt Szatmárt 200 *%> csapadék volt. Az 1919. évi rendkívüli árhullámot megelőzően a Tiszán április elején vonult le a rendes tavaszi árvíz, mely 6-0—6'8 magasságot ért el. A Tiszának Tokaj, illetve Tiszafüred alatti szakaszán ezen rendes tavaszi árvíz — a Bodrognak állandóan erős vízhozománya miatt — ezt a magasságát egész április hónapban megtartotta, míg a Tokaj feletti szakaszon április hó közepén már jelentékenyen leapadt volt a Tisza. Ebben az állapotban találta a Tiszafüred alatti Tisza szakaszt, a felső Tiszán és a Szamos vízgyűjtőjén 1919 április hó 24., május hó 7-ike között lehullott csapadék folytán nagy sebességgel levonult 2 árhullám, melyek egyesülve a Bodrog magas vízével, okozták a Füred alatti Tiszaszakaszon azt az árvízszint, mely meghaladta ezen a szakaszon az addigi legmagasabb 1888., illetőleg 1895. évi árvízmagasságokat. Az 1919. évi árvíz a Tiszafüred feletti szakaszon átlag 25 Vei alacsonyabb volt az addig legmagasabb 1888. évi árvíznél, míg a Tiszafüred alatti szakaszon pedig átlag 50 %>-el meghaladta az 1888., illetőleg 1895. évi árvíz magasságát. Gátszakadás Csongráddal szemben levő Tiszaköröszugi társulatnál volt és elöntetett