Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

12 A Tisza mentén gátszakadások következtében 66,000 kat. hold terület jutott víz alá. A Körösökön az 1881. évi tavaszi árvizet ugyancsak megelőzték az 1880. évi november—december és az 1881. évi január és február havi magasabb árhullámok. A tavaszi rohamos áradás a Körösöknél is március elején kezdődött, melyet március végén, április elején, majd május és junius hónapokban újabb árhullámok követtek, melyek a Hármas Körösön bizonyos mértékig találkoztak, úgy hogy a magas vízállás itt is 3'5 hónapig tartott. A Körösök és Berettyó mentén az 1881. évi tavaszi árvíz idején 30-nál több helyen volt gátszakadás. Az 1881. évi október havi tartósabb esők után ugy a Tiszán mint a Körösökön november bó elején is levonult egy-egy jelentékenyebb árhullám. Az 1888. évi tiszai árvizet nagy téli csapadék és március hóban a Szamos, Bodrog és Sajó vízgyűjtőjén volt nagyobb esőzések okozták. Március hó végén a felső Tiszáról és Szamosról 10 napi időközben 2 magas árhullám vonult le, melyek egyesültek a Bodrog magas és hosszantartó árvizével. A Körösök és Maros árvizei megelőzték a Tiszáét, úgy, hogy ennek vízállását nem befolyásolták kedvezőtlenül. Az 1888. évi tiszai árvíz magassága a Szolnok feletti szakaszon meghaladta az 1881. évi árvíz magasságát, míg a Szolnok alatti szakaszon csakis az 1881. évi árvíz magasságát érte el; az árvíz tartama az alsóbb szakaszokon mintegy 5 hét volt. Az 1888. évi tiszai árvíz a Tokaj és Szolnok közötti magas parti átömlések és gátszakadások folytán rendkívüli kiöntések mellett jutott lefolyásra, elárasztva több mint 300,000 kat. hold területet. A Körösöknél az 1888. évi árvíz ugyancsak nagy téli csapadékból és tavaszi esőkből keletkezett, a mihez járult még az, hogy a folyómedrek erősen be voltak fagyva. A március havi gyors felmelegedés és esők folytán beállott rohamos olvadás mellett a zajló jég több helyütt összetorlódott. A Körösök és Berettyó mentén 14 helyen szakadt ki a védgát és elárasztatott mintegy 80,000 kat. hold mentett terület. Az 1895. évi tiszai árvizet főként a téli hó okozta, melyhez tavaszi esők is járultak. Ez az árvíz a Tiszán egymást követő több árhullámból keletkezett. A felső Tisza és Bodrog kevesebb vizet hozott, viszont a Szamos, Körös és Maros kedvezőtlenül befolyásolták az árvíz magasságát. A hirtelen hóolvadás és esők rendkívül gyorsan emelték a vízállást, úgy, hogy az árhullám 6 nap alatt jutott le Szegedre, az 1888. évi árvíz árhullámának 26 napjával szemben. Az 1895. évi árvíz magassága a Tisza Szolnok feletti szakaszán alatta maradt, míg a Szolnok alatti szakaszon meghaladta az 1888. évi árvíz magasságát. Gátszakadások a Szolnok alatti szakaszokon voltak, s víz alá került mintegy 62,000 kat. hold. A Körösökön 1895. év tavaszán március és április hóban 3 nagyob árhullám vonult le, melyek közül az áprilisi meghaladta az 1888. évinek a magasságát, de gátszakadás nem történt.