Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

50 Minthogy «tehát műszaki úton helyesen és megnyugtatóan az egyes vízosztály egymáshoz való arányszáma meg nem állapítható, úgy elvileg mint gyakorlatilag nincsen más helyesebb eljárás, mint amit a kataszter a tiszta jövedelem meghatározásánál követ, hogy t. i. egyes vízosztályokban külön-külön mintatereket tűzünk ki és a vízosztályoknál tekintetbe veendő négy tényező, ű. m. az elborítás magassága, az árvíz tartama, annak gyakorisága és időszaka tekintetbe vételével, mindegyik mintatérre nézve megállapítjuk azt a hasznot, jövedelemben vagy tőkében kifejezve, melyet az a szabályozásból, javításból húz, vagy ellenkezőleg az ugyanezen munkálatok által megelőzött kárt. Ha például öt vízosztályunk van, akkor öt mintateret kell kiválasztanunk és pedig mindegyik vízosztályban egy-egy első talaj minőségű parcellát. Ezekre végrehajtva az imént érintett becslési eljárást, mindegyik parcellára nézve, egyegy értékét kapunk, mely értékeknek egymáshoz való viszonyítása adja az egyes vízosztályoknak egymás közt való hozzájárulási arányszámát, amelyet legcélszerűbb azután becsholdakra átváltoztatni, illetőleg becsholdakban kifejezni.» «A földosztály megállapítására három eljárás követhető, ú. m. külön önálló becslés és a kataszteri osztályba sorozásnak elfogadása. Ezenkívül még kombinációba jöhet a földosztálynak a kataszteri tiszta jövedelemmel való helyettesítése. A külön becslés útján való földosztály megállapításánál követhető eljárás bővebb fejtegetésre nem szorul: ezt minden társulat úgy hajthatja végre, amint az saját speciális viszonyainak legjobban megfelel, vagyis annyi földosztályt állít fel, a hányat az árroentesített vagy javított terület különbözőségeinél fogva felállítani érdemes. Itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a fölállítandó földosztályok számát, nemkülönben az egyes parcelláknak az osztásba sorozását legcélszerűbb az érdekeltségen kivül álló gazdasági vagy kataszteri szakértőkkel elvégeztetni, amint a vízosztátyokat is helyesen csak szakértők állapíthatják meg. Különben legcélszerűbb a földosztályt olyképen végezni, hogy azonnal becsholdakban fejezzük ki, a talaj gazdásági használhatóságában mutatkozó különbségeket, mert ezzel elesik annak szüksége, hogy az egyes földosztályok között fölállítandó arányszámokat» külön eljárás alapján állapítsuk meg. A földosztály megállapításának második módját, a kataszteri osztályozás alapul vétele képezi, mely helyes megoldásnak mondható azért, mert a kataszteri osztályozás van oly jó, sőt mondhatni jobb, mint milyent maguk a társulatok rendes viszonyok között létrehozni tudnának. A kataszteri osztályozás elfogadásának ezenfelül még a következő előnyei vannak. A nyilvántariás igen meg van könnyítve, sőt jóformán egyedül ily módon van lehetségessé téve, mert az adás-vevésből, osztozkodásból, művelési ágak változásából származó változások közhivatalok által tartatnak nyilván, ezekhez a társulatok mindig könnyen hozzájuthatnak, míg ha a parcellák külön eljárás által soroztatnak a földadó-katasztertől eltérő osztályokba, az azoknál előforduló minden változást a társulatnak magának kell a helyszínén nyilvántartania. Ezenkívül a kataszteri osztályozást — a meglévő mintaterek alapján — maga a kataszter kiterjeszti oly területekre is, melyeknél a kataszteri becslés óta, a mívelési ágakban változások állottak elő, részben a társulat is elvégeztetheti az osztálybasorozást teljesen a kataszteri eljárás szerint, sőt kataszteri közegekkel, ha új területeket ármentesít vagy a régiekről a belvizeket levezeti. Azonban akár az önálló becslés alapján való földosztályt, akár a kataszteri osztályozást fogad-