Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához
51 juk el, az egyes osztályoknak egymáshoz való arányszámát (amennyiben a külön eljárás alapján meghatározott földosztályok közötti különbséget mindjárt nem becsholdakban fejeztük ki) hasonlólag meg kell állapítanunk, mert az osztályokba sorozás vagy kataszteri osztályozás elfogadása által még csak azt tudjuk meg, hogy van ennyi és ennyi első, másod stb. osztályú szántóföldünk, van ennyi és ennyi osztályú rétünk, legelőnk, erdőnk, kertünk stb., de, hogy ezek közül az első osztály mily arányban áll, gazdasági használhatóság tekintetében a második osztállyal, a harmadikkal stb. azt éppen úgy kiilön eljárás alapján kell megállapítanunk, mint az egyes vízosztályok egymáshoz való arányszámait. Ezt is legcélszerűbb a kataszteri mintaterek alapján becsholdakban végezni és megállapítani hogy pl. egy hold első osztályú földre, hány hold másodosztályú, hány harmadosztályú esik stb. Ha a kataszteri osztályozást fogadtuk el, akkor még az egyes mívelési ágak közötti parcellákra nézve is ki kell terjesztenünk az arányszám keresését. Mindez azonban már nem nehéz munka, mert itt bizonyos mértékig zsinórmértékül szolgálhat, a kataszteri tisztajövedelmi különbözet, mert egyes speciális esetektől eltekintve, itt már elfogadható, hogy a mily arányban áll az I-ső osztályú szántóföld tiszta jövedelme a Il-od osztályúhoz, oly arány van a két parcella között gazdasági használhatóság tekintetében is, miért is itt inkább arra kell ügyelni, hogy a különféle mívelési ágaknál, a kataszteri tiszta jövedelem közötti különbözet, helyesen fejezi-e ki, a földosztálynál fölállítandó arányszámokat. A földosztálynak a vízosztállyal való kombinálása útján végzett ezen osztályozásnak az az elvi jelentőségű természete van, hogy benne csakis azok a tényezők szerepelnek, melyek az ármentesítésből, belvízlevezetésből, szóval a társulatok által végzett munkálatokból, gazdasági haszonként háramlanak az illető területekre. A harmadik földosztályozási mód lenne a külön földosztályozásoknak a kataszteri osztályokkal és tiszta jövedelemmel való helyettesítése. Ez a becslés oly ármentesítő társulatoknál, amelyeknél a belvízszabályozás végrehajtva még nincs, s amelyeknek árterületeire nézve az új földadó-kataszter az ármentesítés befejezése után hajtatott végre úgy, hogy annak gazdasági eredményeit számba vette, szintén helyes teherviselési alapnak tekinthető. A földadó-kataszter ugyanis az ártéri birtokok földminőségének, használhatóságának, jövedelmezőségének és ebben rejlő értékemelkedésnek oly absolut mértékét fejezi ki, s olyannyira alkalmazkodik minden egyes földrészlet földminőségi és használhatósági körülményeihez, hogy külön ártéri földosztályoknak felállítását mellőzhetővé teszi. De a földadó-kataszter rektifikációja szükséges abban az esetben, ha az árterület egyes vidékein felállított mintaterekhez képest és az ártér különböző vidékein számbavehető aránytalanságokat mutat; továbbá akkor, ha ármentesített területeken a belvizek rendezése foganatosíttatott. Ily esetekben azonban könnyen eloszlathatok az észlelt aránytalanságok, s könnyen számbavehetők a belvízrendezés folytán előállott mívelési ág- és földosztály változások is, amennyiben mindezek könnyen visszavezethetők a földadó-kataszter által felvett és állandóan nyilvántartott mintaterekre és ezen mintaterekhez képest úgy a földosztályok, valamint a becslések nagyobb fáradság és költség nélkül hel.yesbbíthetők. Különben a földadó-kataszternek az ártérosztályozás második ténj'ezőjéül való elfogadása még azért is indokolt, mert az ártéri birtokoknak és azok változásainak egyénenkénti nyilvántartása, a költségjárulmányoknak szintén egyénen4»
