Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése
10 A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése* írta: Tellyesniczky János. A Tisza folyónak Tiszafüred alatti szakaszán, valamint a Körösökön az 1919. évben levonult rendkívüli árvizek méltán kelthettek aggodalmat az ármentesített területek érdekeltségeiben, mert mintegy igazolni látszottak azt a már-már általánossá lett véleményt, hogy a Tisza völgyében az árvizek fokozatosan emelkednek. Mivel a Tisza völgyében a múltban észlelt árvizekre vonatkozó adatok szélesebb körben nem ismeretesek, ezen adatok ismerete nélkül pedig az egyes árvizek jelenségei sokszor nem helytálló vélemények kialakulását eredményezhetik, szükséges, hogy az alábbiakban főbb vonásokban megismertessük a Tisza völgyében előfordult jelentékenyebb árvizeket, és megállapítsuk azt, hogy tulajdonképen hogy is állunk az árvizek fokozatos emelkedésével. A Tisza és Körös árvizei közül csak a legutóbbi 50 év jelentékenyebb árvizeit ismertetjük, mert ebben az időszakban hajtották végre a rendszeresebb folyószabályozó és ármentesítő munkálatokat és ebben az időszakban voltak azok a jelentékenyebb árvizek, melyek a végzett ármentesítő munkálatok mértékére is irányadók voltak, és melyekről már megbizhatóbb vízrajzi adatokkal is rendelkezünk. Csak mint történeti adatokat említjük fel, hogy a Tisza völgyében a régebbi időkben 1772, 1813., 1816., 1817., 1830., 1853. és 1861. évben léptek fel nagyobb árvizek, s hogy Szeged városát az 1816. évben is elöntötte az árvíz 1000-nél több házat pusztítva el. A régebbi árvizek közül az 1830. évi volt a legmagasabbA legutóbbi 50 év alatt a Tisza völgyében több igen jelentékeny árvíz volt: 1876., 1879., 1881., 1888., 1895., 1913., 1915., 1919. és 1922. években mely árvizeket röviden a következőkben ismertetjük: Az 1876. évvel a Tisza völgyében egy rendkívül csapadékos és árvizes időszak kezdődött, mely időszaknak főként az elején az 1876—1881. években voltak gyakori és jelentékenyebb árvizek. Az 1876. évben úgy a Tiszán, mint a Körösökön márciustóljuliusig úgyszólván havonkint, s azonkívül december havában vonult le egy-egy nagyobb árhullám. A rendes tavaszi árvíz a közép Tiszán és a Körösökön március hó végén és április hó elején folyt le, s főként rohamos hóolvadásből keletkezett. Ennek az árhullámnak magasságát az alsó Tiszán a Duna szokatlan magas vízállása is hátrányosan befolyásolta. Az 1876. évi tavaszi tiszai árvizet főképen a Bodrog, Körös és Maros befolyásolták kedvezőtlenül. Tiszafüredig az árvíz baj nélkül vonult le, attól lefelé azonban a védgátak 13 helyen szakadtak ki, és vízalá került 68.000 kat. hold mentesített terület. Szeged városa ez alkalommal csak úgy menekült meg az elöntéstől, hogy Fegyverneknél kiszakadt a Mirhógát. Az egyes és kettős Körösökön 14 helyen volt gátszakadás. Az 1876. évi többi magas árhullámot ebben az évben gyakori nagy intenzitású esők okozták. * A Magyar Mérnök- és Építészegylet vízépítési szakosztályában 1923 március hó 2-án tartott előadás.
