Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

69 Az Aldunán a zuhatugos szakaszon épülő csegéknek ezenfelül olyan méretűeknek kell lenniök, hogy azokon nemcsak az uszályok, hanem a legnagyobb vontatógőzösök is átjuthassanak. К méretek nemzetközi tárgyalással, lesznek megállapítandók. A víziforgalom lebonyolítására nem elégséges maguknak a víziútaknak kifogástalan volta, hanem szükséges, hogy a ki- és berakásra kellően kiépítet partok, az árúknak elhelyezésére megfelelő tágas rakodó-területek, nemkülönben tárházak és azokat kiszolgáló berendezések álljanak rendelkezésre; nemkülönben, hogy a vízről a vasútra és megfordítva az átrakás (Umschlag) könnyen és olcsón legyen végezhető. Átrakodó-állomások a Dunán és mellékfolyóin, habár még mindig nem elégséges, mindazonáltal tekintélyes számban állanak rendelkezésre. Nevezetesen a Dunán átrakodó-állomások vannak : Pozsonyban, Győrött, Komáromban, Budapesten három. ú. m. Ferenczvárosi Csepelrakpart, a Szigetvágány és Lágymányos,* Tétényben,* Adonyban, Mohácson, Kiskőszegen, Apatinban, Gomboson, Vukováron, Beocsinban, Újvidéken, Zimonyban, Pancsován, Kevevárán, Báziáson és végül Orsován. A Tiszán Szegeden,* Tisza-Ughon, Szolnokon. A Begán Nagybecskereken és Temesváron. A Dráván Drnje Drávaparton, Barcson, Noskovcin, Zestiiovacnál, DolnjiMiholjacnál, Dráva-Szabolcsnál, Beliscénél, Bistrinskilugnál és Eszéken. A Száván Galdovónál (Kulpa torok fölött), Jasenovácnál, Bosna-Bródnál, Slav. Samacnál, Zupanjenál, Gunja-Brckánál, Mitrovicánál, Ivlenáknál, Sabacnál, Zabrezsnél és Belgrádnál. A Kulpán Sziszeken és Capragnál.* Forgalmi kikötő van: Pozsonyban, Győrött, Komáromban, Esztergomban, Budapesten az újpesti és lágymányosi és a soroksári (az 1917. évben nyilt meg) kikötő, a bajai 8ugovicza, az újvidéki, a pancsovai és végül a Dráván az eszéki kikötő. Raktárakkal és megfelelő darúkkal emelőszerkezetekkel, ha nem is a kellő mértékben, de el vannak látva a pozsonyi, a győri, a budapesti, sziszeki és balatonfonyódi rakodók és kikötők. Legújabban pedig a hadvezetőség által gabona átrakásra teljes modern felszereléssel bírnak a vukovári, újvidéki, zimonyi, pancsovai és orsovai rakodók és kikötők. Kikötőkben és rakodópartokban a legnagyobk hiány érezhető Budapesten, melynek évi víziforgalma a háború előtt már elérte a 2

l/i—3 millió tonnát és ahol a rakodóhelyek iránt a hajózási vállalatok között állandó versengés folyik. A budapesti kikötők és rakodók ügyét a székesfőváros vette kezűbe és ez irányban nagy akcziót indított, sőt a csepelszigeti országos forgalmi és ipari kikötő kiépítését is saját kezelésbe kívánja venni és ily értelemben felírt a kormányhoz. Kilátás van tehát rá, hogy mikorra a Duna—Majna-csatorna megnyílik és « az aldunai forgalom is megélénkül, Budapesten már egy minden irányban kellő modern kereskedelmi és ipari kikötőt fog találni. * Budapest—Lágymányoson csak a Hengermalomnak, Tétényben a Sertéshízlalónak, Szegeden csak a Közúti vasútnak, Саргагопишк a Tárházaknak van parti vágánya.