Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése
70 Egyáltalán, ha víziútainkat az ipar, a kereskedelem és forgalom javara valósággal értékesíteni akarjuk, akkor ipartelepeinket, gyárainkat a folyók partján kell elhelyeznünk és vasúti vágánnyal is összekötnünk ; ahol pedig a part mentén nincsen elég terület, ott medenczék és ipari csatornák útján kell azokat pótolni, mint erre a győri iparcsatorna szolgálhat például. Á vízíútak teljes kihasználhatása szempontjából ezenkívül szükség van arra,, hogy a kikötők és rakodók megfelelően kiépült köutakknl legyenek az úthálózatba bekapcsolva. Ebben az irányban a szükséges adatokat a vízügyi szolgálat egybegyújtötte és azok az 1917. évben lettek a kereskedelemügyi miniszternek megküldve. 1) A technikai berendezéseken és építkezéseken kívül szükség van arra, hogy az átrakodó forgalomra közvetlen tarifák léptettessenek életbe és a fennálló vasúti üzletszabályzat megváltoztatásával kimondassék, hogy a vasútnak joga van a forgalmat a víziútra terelni a fe'adó minden meghallgatása nélkül, amint ezt Németországban a háború alatt a vasúti miniszter elrendelte. 2) Végül szükség van arra is, hogy az árúknak egyik útról a másikra való irányítására külön szervezet létesüljön a vasúti igazgatóság kebelében, hogy a víziállomáson megérkező vasúti waggonokat ott megfelelő uszályok vagy viszont az uszályokat kellő számú vasúti kocsrk várják, természetesen emellett is szükség van ily állomásokon tárházakra és kellő berendezésekre. ') 40 danái állomáshoz vezető út hossza 28 km. 8 tiszai « « « « 8 « 14 begai « « « « 29 « 2) A vasutaknál az árúszállítás tekintetében közvetlen fuvarozási kényszer áll fenn. Ü. sz. 03. §_ «A vasút köteles az árúforgalomra berendezett valamennyi állomásáról és mellék árúkezelési helyről valamennyi ilyen állomásra és mellék árúkezelési helyre árúkat fuvarozásra elfogadni anélkül,, hogy az egyik vasútról a másikra való átmenet végett közvetítőre lenne szükség.» A vasúti forgalomban a felek szállítási útirányt Írhatnak elő, amelyet a vasút tartozik követni s attól csak az alábbi esetekben tekinthet el. 0. sz. 67. §. «A vasútnak csak a következő feltételek mellett van joga a küldemény szállítására az előírt helyett más útirányt használni : 1. hogy a vám- vagy adóhivatali kezelés úgyszintén az esetieg szükséges rendőri vizsgálat mindenkor a feladó által megjelölt állomásokon történjék ; 2. hogy magasabb fuvardíj ne követeltessék annál, mely fizetendő lett volna, lia a vasút a fuvarlevélben megjelölt útirányt használta volna ; 3. hogy az árú fuvarozási határideje no legyen hosszabb, mint lett volna, ha a küldemény a fuvarlevelben megjelölt útirányon szállíttatott volna. Ца a feladási állomás más útirányt választott, erről a feladót értesíteni tartozik.» Ü. sz. 74. §. «Ha a már feladott árúnak a feladó részéről előírt, vagy a vasút által választott útirányon való szállítása akadályokba ütközik, köteles a vasút az árút a rendeltetési állomásra segélyútirányon több fuvardíj beszedése nélkül elszállítani.» Zeitung des Vereins Deutscher Eisenbalinverwaltnng. 1916 november 15-iki 90. számából: «Ich ermächtige die königlichen Eisenbahndirektionen, in Verkelirsbeziehungen, die den Versendern neben der Eisenbahn auch die den Wasserweg offen zu lassen, die Wagenstellung in geeigneten Fällen zn versagen oder den Verkehr ganz -einzustellen, um die massengttter auf den Wasserweg zu drängen, sofern nicht wichtige Interessen hierdurch geschädigt werden.»
