Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

23 Valamint megnyilvánul itt is az a tendenczia, hogy azonos műszersebességnél a lefelé mérő művelet nagyobb mérési eredményeket ad, mint a felfelé mérő, nem tekintvén ellenmondásnak a Il-ik függély két első eredménye között mutatkozó eltérést, mert itt az első kategóriába tartozó vízsebességről és kis műszersebességről van szó. a mely esetben a műszersebességre megállapított szabályunknak nincsen érvényesülési tere. A vízsebességeknek ebben a kategóriájában . véletlenül előfordulhat az is, hogy a függélyek egész sorozatánál a felfelé mérés adja a nagyobb középsebességet. Ilyen jelenségekből eredhetett az a téves felfogás, hogy a felfelé mérés eredményezi a nagyobb középsebességeket, pedig a helyes szabály azonnal megnyilvánul, a mint a műszersebesség fokozásával a kétféle művelet sajátosságai érezhetőbbé válhatnak. Szándékunkban is volt a bizonyítás érdekében e kísérleteket lényegesen lassúbb és gyorsabb vízfolyásokban, valamint nagyobb műszersebességgel megismételni, de sajnos, az akkori vízállás nem juttatott nagyobb sebességekhez, a partok melletti lassúbb vízfolyások helyén pedig hiányzott az integráló méréshez megkívánt mélység. A leeresztőnek emberi erővel való kezelésével a műszersebességet sem lehetett 25 cm-nél nagyobbra fokozni. Azóta pedig érthető "okokból magasabb vízállásoknál sem állott módunkban kísérletezni. De így is a nagyobb műszersebességeknél annyira szembetűnők az eltérések, hogy az elméleti fejtegetésekből levezetett megállapításainkat e kísérlettel is beigazoltnak véljük. Az integráló módszernek a pontonkénti függélymérés módszerével való összehasonlítása végett, felváltva, azzal a pontonkénti méréssel, a melynek eredményeit már a XI. számú melléklet táblázatában közöltünk, minden függélyben integráló mérést is végeztünk. Ennél, a mennyire gyakorlatilag lehetséges volt, minden függélyben és mind a kétirányú mérésnél állandó műszersebességre törekedtünk. Az eredményeket a XVIII. számú melléklet В táblázatába foglaltuk. Ezek is igazolják a sebességek első kategóriájára vonatkozó megállapításunkat, a mennyiben a hét első függélyben véletlenül felváltva adódnak a le-felmérésnél a nagyobb értékek, de a nagyobb sebességű négy utolsó függélynél.már csak egy esetben adódik >a felfelé mérésnél nagyobb érték.' A pontonkénti és az integráló mérés eredményei pedig nagyjában megegyeznek. Tévedés volna azonban ez utóbbi körülményből az integráló módszer javára szóló általános érvényű következtetéseket levonni, ez mindössze csak arra jogosít, hogy a mennyiben, bizonyos specziális esetekben, a gyakorlat igényei az ingaszerűen felfüggesztett műszerrel nyerhető pontossággal is ki lehet elégíteni a pontonkénti függélymérés helyett, mérsékelt műszersebességgel a kényelmes integráló módszert is alkalmazhatjuk. Lehet-e a beméretlenül maradó fenékszakasz figyelembevételével a mérési eredményeket javítani ? Az integráló módszer keretében még megvilágítandó kérdés, hogy a szerkezeti magasság miatt állandóan - beméretlenül maradó fenékszakasznak, a nálunk szokáso3 figyelembevétele hiba-korrekcziót jelent-é? Az nem szenved kétséget, hogy e csonka függélyből számított középsebességnek különböznie kell a teljes függély középsebességétől és pedig annál inkább, minél nagyobb a szerkezeti magasságnak a vízmélységhez való viszonya. De az is bizonyos, bogy a hemért rész adataiból a be nem mért és a füg-