Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - IV. Halmi Gyula: A szennyesvizek zsírtartalmának visszaszerzése zsírfogókkal

180. az A. G. f. ehem. Produkte vorm. H. Scheidemandel (Berlin), a Sielschutzges.. m. b. H. Hamburg stb. Minthogy e csatornazsiradékok kellő földolgozása csak: megfelelő gyári üzemekben történhetik, az értékesítés fontos tényezője a zsiradékok olcsó (főleg vízi úton való) szállítása, mert az igen olcsó zsiradék a vasúti fuvart nem birja el. Jóllehet, hogy a szennyesvízből való zsírvisszaszerzés jelentőségét kellőképpenfölismerték a háború alatt, sok nagyüzemben még ma sincsenek zsírfogók. Kisüzemekben alig fizeti ki magát, hogy saját számlájukra folytassák a zsírkiválasztást és a zsíros iszap értékesítését, mert ilyen helyeken hetek alatt gyűlik csak össze annyi zsiradék, hogy megfelelően értékesíteni lehet. A zsiradék hosszas, eltartása azonban hátrányos és költséges. Nagy üzemekben viszont az a veszély fenyeget, hogy a zsírfogók kellő kiszolgálását elhanyagolják. Ilyen nagy üzemekben rendszerint olyan zsírfogókat használnak és olyan számban, hogy a zsírtartalmú szennyesvizek összes zsiradékát kilehessen venni. Az ilyen nagyobb telepek szakszerű kezelése elkerülhetetlen, s ettől függ jórészt a zsírok visszaszerzésének egész sikere. A vágóhidakon termelt faggyú közvetlenül tudvalévően nem élvezhető, hanemfaggyúolvasztó- és margaringyárakban megfelelően föl kell dolgozni. Ez üzemek szennyesvizei, öblítő- és mosóvizei az üzem természetének megfelelően sok zsírt tartalmaznak, amelyeket zsírfogókkal visszatartva, az így kapott nyers zsiradékot ismét a faggyúolvasztókba viszik vissza és technikai czélokra szolgáló faggyúvá, dolgozzák föl. A földolgozás úgy történik, hogy a nyerszsírt és zsíros iszapot kettősfalú., lezárható és keverőberendezéssel fölszerelt vaskazánokba juttatva, kénsav hozzáadása után nagy hőmérséklet és nyomás alkalmazásával hevítik, mikor is az összes szerves anyagok a vizes tömegből különválnak. Az oldat felszínén úszik a zsiradék, melyet beszívatva, ismételt kifőzéssel tisztítanak. Ily módon barnaszínii faggyút kapnak, gyakran 75—97% elszappanosítható zsírtartalommal. A barna, vagy barnásfekete kenőcsszerü nyers zsiradékot szappan- vagy kenőzsírgyáraknak adják át, esetleg zsírdesztillálókban gliczerin termelésére is fölhasználják. Az ekkor visszamaradó nyersanyag felerészben világosbarna, néha fehérszínű stearinból és felerészben folyós oleinból áll. A stearin szappan-, gyertya- vagy bőrgyárakban értékesíthető; az olein pedig a bőriparban, a fonóiparban, kenőszerül, stb. hasznosítható. A nyerszsír földolgozásakor mintegy 20% szurokszerü maradékot is kapunk, melyet hengerzsírként, kábelszigetelőanyagul,, stb. lehet használni. A vágóhidak szennyesvizeibén foglalt egyéb (részben zsírtartalmú) hulladékanyagokból legczélszerübb kutyaeledelt vagy trágyát készíteni. Az egyes zsírtartalmú szennyesvizek mennyiségéről a következő adatok tájékoztatnak : VágóhidaJcon egy drb. (kis vagy nagy) vágóállat vágásakor 300— 600 /, átlagosan 400 l szennyesvíz származik; kisebb vágóhidakon kevesebb, nagyobb vágóhidakon és ott, ahol a tisztaságra nagy gondot fordítanak, több víz szokott fogyni, .Mosó-üzemekben 100 kg ruhára 400 l vizet szokás számítani, amelyek nagyrészt szappantartalmuak. A konyhai szennyesvizek kórházakban, intézetekben, stb. átlag 10— 25%-át tehetik az összes szennyesvízmennyiségnek. A zsírföldolgozó üzemek szennyesvize igen változó mennyiségű. Pl. egy türingiai faggyúolvasztóból naponta 6—8 иг

8 szennyesvíz származik;, a duisburgi margarin-