Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

150. A német belvízi útak jellegük szerint feloszlanak : 1. Természetes vízútakra, melyek már természetes állapotukban, vagy szabályozás útján lettek alkalmasak a hajózásra. 2. Természetes víziútakra, melyek hajózhatóságát csatornázás adta meg, vagy tökéletesítette. • 3. Mesterséges hajózó csatornákra, és 4. Hajózásra alkalmas belvízi tavak és tengerpartokmenti öblözetekre. Mivel a különböző jellegű hajózó útak egymással legtöbbször szoros összefüggésben vannak, a könnyebb áttekintés czéljából azokat lehetőleg az említett főfolyó völgyek szerint csoportosítva ismertetjük, mely alapon a német birodalmi hajózó útak feloszthatók : 1. Duna, 2. Rajna, 3. Weser, 4. Elba, 5. Havel és Spree (Märkische), 6. Odera, 7. Visztula-völgyi és 8. az úgynevezett északkeleti (Pregel, Memel) vízútakra. Megjegyezzük, hogy az áttekinthetőség czéljából mellőzzük azt a jelentős számú mellék víziútat, melyek a főbb utakból kiágazólag a szorosan vett helyi forgalmi czélokat szolgálják. > 1. Duna-völgyi hajózó útak. A Dunának forrásaitól az osztrák határig terjedő szakasza tartozik a német birodalomhoz; hajózási szempontból csak az Ulm-passaui 362 hm hosszú szakasz jön figyelembe s ezidőszerint nagyobb jelentőséggel ennek is csak a Regensburgpassaui 153 hm hosszú szakasza bír, melynek forgalma 1913. évben 433.000 t volt. A hajózás mértéke a mindenkori vízállás-viszonyoktól függ, s a legkisebb hajózó víznél a Regensburg-Passau közötti szakasz zuhatagos részeiben 1'30 nl vízmélység áll rendelkezésre. A Duna-folyam ezen szakasza rendezésének szükségességét az 1917. évi bajor víziút-törvényben megállapították és a vonatkozó előmunkálatokat folyamatba tették. A Bajor Duna mellékfolyói közül az Inn-t'olyón jelezhetni némi — főképen csak lefelé irányuló — hajózást, durván ácsolt 100—150 tonnás hajókon szállítanak alkalmasabb vízállásoknál leginkább tűzifát. A Bajor Dunával összefüggő vízútat képez még a nnílt század 40-es éveiben épült u. n. Lajos-csatorna, mely a Dunát a Majna-folyóval köti össze. Korlátolt méretű (120 tonnás) víziút, melyen azonban ezidőszerint élénk forgalom van, melyet külön e czélra berendezett motoros hajókkal bonyolítanak le. Ugyancsak ezen forgalomra tekintettel a regensburgi régi boltozott hídnál lévő nagy vízfolyási sebesség könnyebb legyőzésére közvetlen a híd felett a jobbparton egy 50 lóerős elektromos járgány segédvontató berendezést létesítettek. A Duna-Majna ezen idejét múlta összeköttetése a Bajor víziút-törvény által tervbe vett nagy hajózó víziúttal kapcsolatosan létesítendő új hajózó csatornával fog pótoltatni. , , 2. A Raj na-völgyi viziutak. ' A belhajózás szempontjából a birodalom lesjelentősebb víziútját a Rajna alkotja, mely svájczi területen ered és Holland területen torkol az északi tengerbe; Bodeni-tó-Basel közötti 170 hm hosszú szakasza birodalmi határt képez, Basel-Holland határ közötti kereken 700 hm hosszú szakaszának mindkét partja német területre esik.