Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

1Я7 réteget lekoptatni. Bátran helyezhetjük a 7 иг víznyomású gátat ilyen rétegre, mert ez a bukásnál előálló és az eddiginél nagyobb sebességnek és a forgóknak is kellően ellentáll, különösen, ha az erősen bukó víz eleven erejének megtöréséről és megfelelő kezelésről gondoskodunk. A 21. rajz mutatja ezen lépcső általános helyrajzi elrendezését. A zsilip a baloldalon van úgy, hogy alsó feje mélyebb vízbe torkol. Hogy a bukó víz a közlekedő hajókat minél kevésbbé zavarja, a gátat a zsilip alsó torkolatától minél messzebbre, egészen a felső fejhez kellett helyezni. Hogy a hajók a zsilip felső bejáratától ne sodortathassanak a gát felé, ott egy gyalogjáróval összekötött vasbetonoszlopokból álló vezérművet terveztünk úgy, hogy egy várakozó jármű részére alkalmas előkikötő is előáll. Ezenfelül lehet a rendes vízszínszabályozást a zsilip bejáratától távolabbra eső nyílásokban végezni. Ez a duzzasztó gát is kisvíz fölé 0-5 m-re érő betonfenékgátra van helyezve, miután a szabad hajózásnak a vízjárási viszonyoknál fogva nincs jelentősége. A küszöbmélység és így az elzáró tábla magassága 7'5 m. 30 cm árvízí duzzasztás megengedése mellett ÍOO m széles nyílás szükséges. A nyílásokra való osztásnál mérlegelni kell azt, hogy egyrészt vízlefolyás és Költség szempontjából minél kevesebb pillér kívánatos, másrészről pedig azt, hogy a pillérköznek a tiltó tábla súlya, illetve az a követelmény szab határt, hogy a tiltok a vízjárás által követelt idő alatt kézi erővel legyenek felemelhetők. Ezen követelményeknek megfelelően a nyílást hat 17 m széles részre osztottuk. Ez 102 fm szabad nyílást illetve 938 m

2 árvízlefolyási szelvényt eredményez a jelenlegi 1086 m

a-rel szemben, ami 15% összeszorításnak felel meg. A mederbe helyezett zsilip és falai, valamint a pillérek miatt ezen árvízlefolyási szelvény nyerése czéljából a jobb partot 45 m legnagyobb szélességben ki kell tolni és a fenékgát koronájának magasságáig le kell ásni. Ezen leásás felfelé 150 m-re. lefelé azonban már 100 m-re fút ki, hogy a zsilip alsó fejénél eliszapolás szempontjából meder elszélesedés ne legyen. A 2 m magas depónia átlag 130 m széles. A pillér egyrészt az elzáró tiltok által átvitt víznyomást veszi fel, másrészt a tiltótáblák felfüggesztésére és felhúzására szolgáló szerkezetek elhelyezésére szükséges kezelő hidat hordja. Miután ezen megoldásnál a zsilijiet úgy tervezzük, hogy a hajók mindig zsilipeltetnek, a duzzasztón át nem lesz hajózás. Azért elegendő, lia a szabad árvízi magasság árvíz felett 1 m, azas ennyire érhetnek a felhúzott tiltótáblák, valamint ellensúlyaik alsó élei. Ezen követelmény a 23. rajzon oldalt vázolt egyszerű felfüggesztés mellett 22-2 m magas pillért igényel. Ezen magasságot 4 »г-rel sikerült leszállítani azáltal, hogy az ellensúlyokat egyszerű csigasorral felfüggesztettük, minek folytán az ellensúlyok a kapu mozgásának csak felét végzik. Ezzel szemben az ellensúlyok kétszer olyan nehezek és ennek folytán az őket hordó kezelőhíd is valamivel drágább. A pillér vastagsága 3 m. Ennyi szükséges a két tiltó fülkéjének elhelyezésére és a víznyomás felvételére. A víznyomást felvevő rész felső szélessége 2'5 m, az alsó 7-5 m. Ennyi a szárazzá tételi berendezés elhelyezésére is szükséges. A pillér ehhez csatlakozó részének szélességét a tiltótábla felfüggesztésének módja, az ellensúlyok alakja és az ezeket hordó híd főtartójának elhelyezése állapítja meg és 310 m-nek adódott ki úgy. hogj

7 a pillér egész koronaszélessége -2'5 + 3-1 = 5 6 m.