Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

9 Az ingára szerelt műszer forgásvonala. Ezek után nem lesz nehéz megköze­lítő pontossággal megszerkeszteni az ingára fűzött műszer sebességi grafikonját ; azt a görbét, amelyet az Ea= о egyenes helyett kellett volna kapnunk, ha a sebességmérő műszert, nem egy merev rúdra erősítettem hanem ingára szerelve bemértük volna. Ennek a görbének a pontjait azonnal meghatározhatjuk, ha ismerjük а V sebességek és a Tv tengely a-ái közti összefüggést. Az előzőkben tárgyaltakból tudjuk, hogy az inga kötélgörbéjének a végén a minimum és hogy itt x csakis £-től, a sodronykötélre függesztett súly nagy­ságától és P-től, e súlyra ható hidrodinamikai nyomástól függ. Vizsgálatainkat csak ezekre a minimális x-kra fogjuk kiterjeszteni, noha a műszert hidraulikai okokból a végpont felett mintegy 30—35 -cm-el magasabbra szereljük és ennélfogva a valóságban a Tv-tengely, a minimálisnál mindig nagyobb X alatt áll; mert e két « eltérése egyrészt gyakorlati szempontból elhanya­golhatóan jelentéktelen különbözetet eredményez ; másrészt a rendszert a legtel­jesebben, a legkedvezőbb esetre vonatkoztatott hibáival jellemezhetjük ós emellett ez még a számítás egyszerűségének kényelmével is jár. A hidrodinamika egyik alaptétele szerint Р =а\/ 2­А V ismeretével az a tényező gyakorlati úton megállapítható. Evégből a tanulmányi mérések helyén a rúdra erősített sebességmérővel, előbb meghatároz­tuk közvetlenül a vízszint alatti V«=o sebességet, azután e helyen az ismételt mérések számtani közepéből az inga kilengési szögét, illetőleg ennek tangensét a méréseinknél használatban levő három súlyra, ú. m. az öntött vasból készült lencse alakú 35 kg és 48 /fc^-mos valamint a czipó alakú 90 &</r-mos súlyra. A kilengések megmérésénél a súlyokat, az előbb említett sebességmérő mély­ségére, éppen csak az elmerülésig bocsájtottuk a vízbe, az inga szára tehát egye­nes, azaz ж, а felfüggesztési ponttól а súlyig állandó volt. E kilengő egyenes X bármely pontja koordinátáinak ^ viszonya adta tg x-át. A vízszintes x ordinátá­kat, a még kényelmes leolvasás magasságában у — 1-30 m mélységben olvastuk le­A 35 és 48 kg-os súllyal végzett kísérletek helyén a sebesség Va = o =l'45 m volt, míg a 90 kg-os súllyal, a nagyobb kilengés végett, az akkori vízállás leg­nagyobb, 1-60 m sebessége helyén kísérleteztünk. E kísérletek eredményeit a következőkben foglaljuk össze : A vízbe merült inga súlyok; A kilengések számtani közepei: -

Next

/
Oldalképek
Tartalom