Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
80 és nagyvizet felölelő megoldása helyett csupán a nagyvizek között keressük az összefüggéseket és ezek között csupán a tetőzés idején. Mennél messzebb fekszik két vízmércze egymástól annál nagyobbak az együvé tartozó vízállások között esetenkint az eltérések. Közel fekvő mérczék tetőző vízállásai között az összefüggés szoros, de ez a kötelék a távolsággal együtt lazul. A távol eső alsó vízmérczén magának a tetőző vízállásnak magas- ' sága nemcsak a felső szakaszon leolvasott tetőző vízállás magasságától függ, hanem mindazon változásoktól, a melyek bizonyos idő alatt a felső vízmérczén jelentkeznek. A szabályozott folyók felső szakaszain az árhullámok csak ott öltenek fel határozottabb jelleget, a hol a folyó már a nagyobb mellékfolyókat felvette és a hol tározás következtében is az egyes eltérések kiegyenlítődtek. A mint Belgrand mondja, minden folyón van egy szakasz, a hol a vízállások, különösen a maximumok kialakulnak és a honnan lefelé szabatos sorrendben vonulnak le. Az alábbiakban mindig, csakis a tetőző vízállások között keressük az összefüggést, de csakis normális lefolyás esetére. A számításba nem vettük fel azokat az eseteket, a melyekben a jégtorlódások a víz szinét felduzzasztották, sem azokat, a melyekben a gátszakadások azt leszállították. Két vízmércze vízállásai között az összefüggés idővel is megváltozik, ha természetes fejlődés vagy mesterséges beavatkozás következtében a vízlefolyási yiszonyok változnak. Feltűnő az eltérés az esetben, ha a változás nem ugyanazon értelmű, vagy nem ugyanazon mértékű mind a két helyen. A régebbi adatokat tehát az újakkal nem foglalhatjuk össze, ha időközben új átvágások létesítése, a meglévők bővítése, a hullámterek leásása és a védőgátak áthelyezése következtében a helyzet lényegesen megváltozott. Összefüggés a Berettyó pocsaji és b.-újfalui vízUllásai között. A Berettyón az árhullámok a pocsaji szakaszon öltenek végleges jelleget. A Berettyó közvetlen Pocsaj alatt felveszi az Ér vizét. Pocsajtól kezdve Szeghalomig a Berettyóba csak a Kálló torkollik be nyíltan a darvasi határban a csiffi hídnál. Pocsaj és Berettyóújfalu között a belvizek és a Kiskörös vizei zsilipeken folynak be és ezek a zsilipek áradás idején zárva vannak. A pocsaji vízmércze a Berettyó torkolatától 71-6 km esik, a nullpont magassága 94'56 m (a folyamszabályozási hasonlító . síkra vonatkoztatva). A vízgyűjtő terület az Ér nélkül 1952 km 2, az Érrel együtt 3583 km 3. A b.-újfalui mércze a torkolattól 44-8 km esik, a nullpont magassága 89'36 m. A vízgyűjtő terület 4001 km 3. A két vízmércze vízállásai között az összefüggés normális lefolyás esetén igen egyszerű, de csak 1898 óta. Berettyóújfalu alatt ugyanis a meder szabályozását és a hullámtér rendezését 1898. évben fejezték be ; a pocsaji szakaszon pedig a kismarjai malomzúgó eltávolítása óta (1888. év óta), megindult mederátalakulás véget ért, illetőleg ettől kezdve már kisebb arányú volt. Az alábbi kimutatásból látható, hogy a két vízmércze tetőző vízállásai között a különbség, ha nem is állandó, de olyan szűk határok között mozog, hogy a pocsaji vízállásból a b.-újfalui vízállás a gyakorlati élet követelte pontossággal már egyszerű kivonás útján megállapítható. Ez azonban még két közel fekvő mérczénél is ritka eset.
