Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

81 Sorszám Év Pocsaji tetőző vízállás В.-Újfalui tetőző vízállás Különbség a vízállások között cm A tetőzés leérkezési ideje órákban Sorszám Év Idó cm Idő cm Különbség a vízállások között cm A tetőzés leérkezési ideje órákban 1 1900 május 10. d. u. 7 óra 431 május 11. déli 12 őra 318 113 17 2 1908 márcz. 5. d. u. 12 « 412 márcz. 6. d. e. 10 « 305 107 10 3 1909 márcz. 5. d. e. 4 « 408 márcz. 6. d. e. 8 « 304 104 28 4 1912 ápril. 13. d. u. 10 « 412 április 14. d. e. 7 к 315 97 9 5 1912 május 29. d. u. 2 « 434 máj. 30. d. e. 7 « 339 95 17 fi 1912 nov. 22. d. e. 8 « 426 nov. 22. d. u. 4 « 323 103 8 7 1913 ápril. 19. d. и. 7 « 440 ápr. 20. d. e. 7 « 341 99 12 8 1913 július 12. d. e. 2 « 522 július 12. déli 12 « 416 106 10 9 1913 július 14. d. u. 7 « 488 július 14. éjjel 12 « ' 388 100 5 10 1913 aug. 19. d. e. 6 « 430 aug. 19. d. u. 10 « 332 98 16 11 1914 márcz. 31. d. u. 2 « 473 márcz. 31. d. u. 8 « 376 97 6 12 1915 márcz. 17. d. u. 6 « 488 márcz. 17. éjjel 12 « 382 106 6 13 1915 ápril. 16. d. e. 4 « 506 ápril. 16. déli 12 « 412 94 8 14 1915 decz. 6. d. u. 8 a 498 decz. 7. d. e. 2 « 386 112 6 Ha a pocsaji tetőző vízállásból 102 cm-1 levonunk, megkapjuk 4 cm átlagos hibával a b.-újfalui vízállást. A hibahatár —|— 11 cm — 8 cm. Az árhullám levonulási ideje már nagyobb határok között változik. Eltekintve egy egészen kivételes esettől, az árhullám tetőző csúcsa a pocsaj—b.-ujfalui 26-8 kilométer utat 5—17 óra alatt futja meg. Ha a Berettyó hullámterét a Pocsaj Szalárd között beömlő mellékpatakok vize, vagy a Berettyón előbb levonuló kisebb árhullám megtöltötte, az esetben B.-Ujfalunál a tetőzés a pocsaji után 5—6 óra múlva, de ha a Berettyó hullámtere üres, az esetben később, 12—17 óra múlva következik be. A 28 órás leérkezési idő egészen kivételes és arra az esetre vonatkozik, midőn a felülről jövő és egymás nyomában haladó két kisebb árhullám a pocsaj—b.-újfalui szakaszon olvadt teljesen egybe. A felső mérczén az alsó árhullám volt a nagyobb, az alsó mérczén azonban a két árhullám együttes hatására következett be a tetőzés. Mindaddig, míg a két vízmércze között a folyóba számottevő vízfolyás nem ömlik bele, a vízállások között az összefüggést, — ha nem is olyan egyszerű módon, mint fentebb láttuk, — de egy síkban fekvő egyenes, vagy görbe vonal segélyével kifejezhetjük. Az alsó vízmérczének vízállásait mindig úgy foghatjuk fel, mint a felsőnek függvényeit és az összefüggést rajzban ábrázolhatjuk. Ha igen sok adatot foglalunk össze, úgy mindig kisebb, nagyobb eltérésekre akadunk. A hirtelen felszökő, de rövid ideig tartó áradások az alsó szakaszon leérve, jobban ellapulnak, mint a tartós és erős árhullámok. A nagy űrtartalmú meder és hullámtér, ha áradás kezdetén üresen áll, bizonyos mértékig megtöri az áradás erősségét. Főleg nyáron, ha az elpárolgás nagy és a talajvíz alacsonyan áll; párolgás és elszivárgás következtében is megfogyatkozik a folyók széles hullámterületeit elborító árhullám. Az egymásután elinduló árhullámok egymást utóiérhetik és a folyó alsó szakaszán tetemes magasságra emelkedhetnek. A meder б