Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre

351' felső habarcsréteg dagadása következtében e hasadások a felszínen is zárultak, még pedig sokkal jobban és biztosabban, mint ahogy az osztó hézagoknak fémlemezekkel, vagy egyéb komplikált módon való elzárása sikerült volna. Látjuk tehát, hogy oly vízi építményeknél, aminők a hajózó zsilipek, sem a hőváltozásra, sem a beton térfogatának változására való tekintettel nem szükséges az alapokat hézagokkal több részre választani. Ahol különböző mérvű ülepedések várhatók, kívánatos sőt sokszor szükséges az alapok megosztása, de mindenkor hézagok nélkül. Az alapok megosztására szolgálhatnak a szádfalak, vagy ahol a beton szárazban készül, közbetett kettős asphaltlemez. Ezek csúszó felületekként szolgálnak, amelyek mentén a betontömegek elmozdulhatnak. A Bega újabb III—

Vi. számú hajózó zsilipeinek alapjai nincsenek megosztva. A III., IV. és V. számú zsilipek czölöprácson állanak. Igyekeztünk a terhelésnek megfelelően elosztani a czölöpöket, hogy az ülepedés egyforma legyen. A III. számú zsilippel kapcsolatosan épült közúti híd főjét kivéve, ez sikerülf is. A VI. számú hajózó zsilip nem áll czölöpökön. Azonban e zsilip úgy készült, hogy a falazatnak, a hátultöltésnek és az alapnak a zsilip hosszanti tengelyében mórt minden méterére eső súlya közel azonos. Ha van is az alap terhelésében csekély különbség, az átmenet lassú és fokozatos, úgy hogy ha volt is az ülepedés mérvében igen csekély különbség, a betonalap elaszticzitása révén azt követni képes volt. Ugyancsak nem kell zsugorodásra számítani az^oldalfalaknak az alsó, vagyis a kisvíz színe alá eső részénél. A hőmérsékleti ingadozás igen mérsékelt itt. Azért a zsilip oldalfalainak alsó részét a begai műveknél szintén nem osztottuk meg s terjeszkedő hézagok sincsenek. Az oldalfalak e részében vannak elhelyezve a végigmenő töltőcsatornák. Már ezekre való tekintettel is czélszerű volt a hézagok mellőzése, mert e hézagoknak a csatornák körül való tömítése, költséges és komplikált volta mellett, bizonyos mérvig mindig bizonytalan. A zsilip oldalfalainak az alsó víz színe feletti részei nagyobb hőmérsékleti változásoknak vannak kitéve, és így itt terjeszkedő hézagok kiképzése szükséges. A beton zsugorodásával azonban tulajdonképen csak a felső vízszin feletti falrésznél kell számolnunk, mert a felső víz színéig eső rész gyakran lesz nedvesítve. A hőváltozásra való tekintettel készült 'hézagok elegendők a zsugorodás okozta bajok elhárítására is. A Bega III—VI. számú zsilipéi oldalfalainak a csatornák fölött levő részét 15 miliméteres hézagokkal 3—4 közel egyenlő hosszú részre osztottuk. A hézagok fogazott vonal mentén készültek; ahol a fal vastagabb, az 1. ábra szerint; míg ahol keskenyebb, úgy, amint azt a 2-ik rajz láttatja. A zsilip hossztengelyével párhuzamos felületek mentén történik a faltömegek relativ elmozdulása. Ott hézag nincs, hanem a betonfalak között kétszeres asphaltlemezt .beleztünk el s ez képezi a csúszófelületet. A sarkok leszakadása ellen a betonban horgonyok helyeztettek el. Az osztóhézagok előállítása igen egyszerű. A hézag vonalának megfelelően elhelyezett fatuskók vagy mintadeszkázat mentén az egyik falrészt mintegy félméterrel előre hajtják. Ha a beton némileg megkötött, a tuskókat vagy deszkázatot eltávolítják, elhelyezik az asphaltlemezeket, a hézag vastagságának megfelelő és eltávolíthatás miatt 3 lapból készült deszkákat, és a második faltömböt is tovább emelhetik.