Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VII. Bartus Adolf: A czementbaczillus

342' 2) A czementre m = 65-1, к =*= 203. t = 5'8', a traszra к'17-9. Ezen adatokból : fSfi m

1 = ^ к = 0-93.20-3 = 19*0 oU ' 108 m

3= 1

0;

?t = 1-65.5-8 = 9-6 m

3 = m — nij — m

a = 65-1 — 19-0—9-6 = 65'1 — 286 = 36*5 m' = -"k' = 0-93.17-9 =16-7 bU __ lOOm' _ 100.167 _ 167

0 _ m'+ m

3 16-7 + 36-5 - 53-2 A czement és trasz aránya 100 s. r. keverékben az első esetben 61 s. r. czementhez 39 s. r. trasz, a második esetben pedig 31 s. r. czementre 60 s. r. trasz. A határok tehát elég tágak. A traszt czementfinomságra való őrlés után a meghatározott arányban a ezementtel bensőleg jól össze kell kevernünk vagy helyesebben előzetesen összeszitálnunk, mint a Murán tették.

2

6 Ezek után ebből a czement-trasz keverékből egy bizonyos homok- és kavicsmennyiséghez annyit fogunk venni, amennyi az ez irányban végzett kísérletek szerint szükséges, hogy kellően szilárd és tömött betont kapjunk.

3

6 Ez utóbbi feltétel legalább is olyan fontos, mint az előbbi, mert a beton, különben egyenlő körülmények közt annál jobban fog ellenállhatni az ártalmas víznek, minél kevésbbé hatolhat ez a beton belsejébe. A tapasztalás szerint a tönkre ment betonok túlnyomó része nem volt eléggé tömör.

2

7 A tömörség szempontjából igen fontos a homok megválasztása. Legkedvezőtlenebb e tekintetben az egyenletes, aprószemű homok, mert legnagyobb hézagtartalma és felszíne van. A természetben előforduló homokok nagy különféleségénél fogva a felhasználás előtt meg kell vizsgálnunk a homok minőségét, szemszerkezetét és vájjon nem tartalmaz-e gipszet ; ez esetben természetesen alkalmatlan az építkezéshez. Az anyagvizsgálók VI. kongresszusán Feret a puzzolán-vitában a többek közt következőleg nyilatkozott : «Azt mondották, hogy a trasz hozzáadása a czement szilárdságát csökkenti; ez a felhasznált anyagok arányátóV, a homok szemnagyságától és a keményedés időtartamától függ. Különben a puzzolán hozzáadásának a czementhez első sorban az a czélja, hogy ezt a tenger vizének bomlasztó hatása ellen megvédje, emellett a mechanikai ellenállás kérdése másodrendű. — Azt is mondották, hogy a puzzolán-tartalmú habarcsok vízben hamarabb keményednek, mint a levegőn. Tény, hogy a puzzolán hatásos alkotó részei a mészre csak víz jelenlétében hathatnak és hogy ezek a keverékek száraz levegőn rosszul keményednek.« 2

8 A káros vizek ellenében védőmázakat, aszfalt-lemezeket stb. is ajánlottak. Ezek azonban költségesek, nem minden építménynél alkalmazhatók és ha az építmény megreped, védőhatásukat elvesztik.

2

9 3

5 Vízügyi Közlemények 1911. 4. füzete, lap. »e Feret, id. mü 391. 1. » Candlot, Ciments et chaux hydrauliques. Paris, 1906. 389 1. 2

8 VI. New-Yorki kong. iratai. 16. szám. 1912. szept. 3. ülés. 24 lap. ,

e Zentrallblatt der Bauverwaltung 1917. 253 lap és Feret, id. mii 400 lap.