Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre
343 Passow tapasztalataiból azt a tanulságot vonja le, hogy «az építkezéseket nagy károsodástól óvhatnók meg, ha az illető talajoknak és vizeknek a munkák végrehajtása előtti vizsgálata kötelezőnek mondatnék ki. 3 0 Nálunk új szivattyútelep. építése előtt kellene mindig megvizsgáltatni a talajvizet, mely kiilönössn tőzeges, lápos környéken a szintén káros humus-savon kívül vas-szulfátot, sőt szabad kénsavat is tartalmazhat. Osnabrück mellett ilyen lápos víz tett tönkre egy czement-betoncsatornát. 3 1 Passow szavaival fejezzük be. «Az elméletnek a gyakorlattal karöltve kell haladnia, ha eredményt akarunk elérni. De a czement-tudományban a gyakorlat sok tekintetben megelőzte az elméletet. Nagy építkezéseket hajtanak végre rengeteg költséggel s később gyakran megdöbbenéssel állapítják meg, hogy azokra biztos pusztulás vár. Az a későbbi megállapítás, hogy az építmények ártalmas vizeknek estek áldozatul, rajtuk már nem segít és csak akkor bír értékkel, ha belőle tanulságot merítünk a jövőre. Milliókra rúgnak az utolsó években azok a pénzbeli áldozatok, melyeket tengervízben, a sóbánvászatban és ártalmas talajvizekben létesített portlandczement-építmények pusztulása okozott. 3 3 A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre. 2. rajzzal. Irta : Maurer Gyula. Régóta ismerjük már azt a tényt, hogy a monolith gyanánt készült nagyobb betonépítményeken, támfalakon, zsilipfalakon, a nagy lapokban készült út-, járdaés rézsűburkolatokon mihamar számos, eleinte csak hajszálrepedésnek látszó hasadás keletkezik. E repedések idővel állandóan nőnek, míg végül' a beton egész vastagságában keresztülhasad. E repedések keletkezését nem is olyan régen általánosan a hő okozta térfogatváltozásnak tulajdonították, annak ellenére, hogy ezek az így képződött repedések a legnagyobb melegben sem zárulnak többé, hanem látszólag állandóan növekszenek. Ugyancsak mindazok, akik betonépítkezésekkel foglalkoztak, tapasztalhatták, hogy ha valamely betontest felületére 2—3 cm vastag habarcsréteget teszünk, bármennyire tömörítsük és csiszoljuk is azt a habarcsréteget, annak felülete, hacsak vízzel nem Borítják, már egy-két héttel elkészülte után számtalan végtelenül finom hasadást fog feltüntetni. Ha jól megvizsgáltuk ezeket, láthattuk azt is, hogy e hajszálrepedések áltálában nem hatolnak a beton testébe. Ez utóbbi jelenséget épen oly kevéssé lehet a hő okozta térfogatváltozással magyarázni, mint a nagy betontömegek folyton növekedő és sohasem záródó repedéseit. Ma már tudjuk, hogy mindezek a jelenségek legnagyobb részt a beton, helyesebben a czement zsugorodása következtében állanak elő. A beton zsugorodása nem egyszerű száradás következménye. >» Passow, Hochofenzement u. Portlandzement, 1915, 23. lap. »< Btising-Schumann, Der Portland-Zement, 1912, 41. lap. 3 2 Passow, Hochofenzement u. Portlandzement. 1916. II. Heft. 6. lap. 18*
