Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VII. Bartus Adolf: A czementbaczillus

341 s. r. mész és hogy a Nette-vöIgyi legjobb trasz 100 súlyrészének hatásos kovasava Hambloch szerint k' = 36s. г., akkor ez megköthet a 4) képlet szerint 56 m' = ^ k' = 0-93-36 = 33-5 s. r. meszet. 60 Már most 1 czement: 0-6 trasz térfogatarány = 1-4:0-6 = 70:30 súlyarány. 70 s. r. czementből felszabadul m

3 —77^ 30 = 21-00 s. r. mész, 100 100 30 « trasz megköthet m' = ^r • 33 5 = 1015 « meszet, IOC» 100 a keverék 100 súlyrészében tehát 10-95 s. r. mésznek nem jutott már kovasav. Még az 1 czement: 1 trasz térfogat = 1'4:1 = 58 :42 súlyarányú keverékben is van még fölös mész, mert 58 58 — m — 100 5 100 58 s. r. czementből kiválik 77^ m

s = 30= 17-4 s. r. mész, 42 42 42 « trasz megköthet ^^'= .^-33-5=== 14-07 « meszet, 100 100 marad tehát a keverék 100 súlyrészében 3-33 s. r. szabad mész. m

3 = 30

x m' = 33-5 értékeinek a 7) képlet szerint 100.33-5 . , . . С = 0

0 - i »/

л = °3 s. r. czement telel meg oo'ö -(- oO 47 s. r. traezhoz ; ebben a keverékben semmi fölös mész már nincsen. A különböző származású portlandczementek összetétele, de még inkább a természetben előforduló traszoké változott. Ezért nem lehet a czement és trasz közönbösített keverékének arányára általános érvényű számértéket megadni, hanem azt esetről-esetre, az illető czement és trasz elemzési adataiból kell meghatároznunk. Hogy lássuk, milyen határok közt mozoghat ez az arány, vegyük fel a két szélső esetet ; egy mészben szegény czementnek és kovasavban gazdag trasznak keverékét és egy mészben gazdag czementnek és kovasavban szegény trasz keverékét. 1) A czementre m = 512, 4=19-5, < = 64; a traszra k' =37-6. Alkalmazva az 1—4. és 7. képleteket, kapjuk egymásután: 56 Ш

1 = ~к = 093.19-5 = 18-2 bU 168 m

s = t = 1-65.6-4 = 10-5 m

3 = m — m

x — m

2 = 51-2 — 18-2 — 10-5 = 51-2 — 28-7 = 22-5 m' = k' = 0-93.37-6 = 35-0 oO 100 m' 100.35 3500 : 61 m' -j- m

3 35 + 22-5 — 57-5 23 /