Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - VII. Bartus Adolf: A czementbaczillus
337' A czementnek két vagy három molekula meszet tartalmazó szilikátját azonban a víz felbontja; a habarcs készítésekor tehát a trikalciumszilikát-a víz felvétele közben következőképen bomlik fel : 3 CaO. SiO a + aq = CaO. SiO, + aq 2. Ca(OH) 2. A dikalciumszilikát, ha vizet vesz fel, szintén monokalciumszilikátra és mószhidrátra bomlik. A monokalciumszilikát vízben oldhatatlan, finom tűkben kristályosodik, míg a mészhidrát, mely vízben oldható, nagyobb, hatszöges lemezalakú kristályokban válik ki. A mészaluminát a víz felvétele közben nem bomlik fel. A nagyító alatt kis, hatszöges lemezek alakjában ismerhető fel. 1 4 Meggyőződtünk tehát, hogy a portlandczement, bár nem tartalmaz szabad meszet, a víz hozzáadásának pillanatától kezdve folytonosan mészhidrátot választ ki. A levegőn keményedő czementhabarcsban ez a mészhidrát szénsav felvételével szénsavas mészszé alakul át s ezzel a habarcs szilárdságát és tömörségét fokozza. A közönséges víz a mészhidrátot feloldja s ezzel a habarcs likacsosabbá válikDe ha a víz akár szabad, akár kötött kénsavat tartalmaz, akkor a habarcs a mész hidrát révén előbb vagy utóbb okvetlenül teljesen szét fog esni. A szabad kénsav ugyanis a mészhidráttal gipszet képez s ez, mint láttuk, a bomlás kezdete. Ha a vízben a kénsav mint szulfát van jelen, akkor cserebomlással szintén gipsz keletkezik pl. magnéziumszulfát esetében: MgO. S0 8 + Ca(OH), = CaO. SO s + Mg(OH),. A habarcs likacsaiban kikristályosodó gipsz, kivált ha a víz folytonos áramlásban van, oly mennyiségben képződhetik, hogy a habarcsot szétfeszíti és összefüggését megszünteti. A bomlás további folyamán, mint láttuk, a gipsz ismét eltűnik. A magyarázat az, hogy a gipsz mint azt először Candlot (1890) mutatta ki, a czement mészaluminátjával egy kettős sót képez, melynek képlete Michaelis (1892) szerint (ЗСаО.A1 20 3), 8(CaO.SO s) + 30(H 30). Ez a vegyület nagy vízfelvételével térfogatát tetemesen növeli és a habarcsot végleg szétrepeszti. Pálczika alakú kristályai és pusztító hatása miatt Michaelis «czementbaczillus»-n&k nevezte el. 1 6 A czementbaczillust, kémiai nevén kalcium-szulfoaluminátot, Candlot és Michaelis után másoknak is sikerült gipszből és mészaluminátból mesterségesen előállítani és nagyítóval megfigyelni ; ekkor vékony, hosszú tűk alkotta csillagok alakjában figyelhették meg. Vízzel érintkezve azonban rögtön felbomlik alkotó részeire és azt a pépet képezi, mely a habarcs mállásának utolsó terméke. A czementbaczillus gyors felbomlása az oka annak, hogy elpusztult czementhabarcsban jelenlétét a legújabb időig nem tudták kimutatni; ezért sokan kétségbe is vonták az egész czementbaczillus-elméletet. Azonban Schönberg, Passow asszistense, 1916 junius havában, tiszta czementből készült, egy évig magnéziumszulfát-oldatban tartott próbatesteket feltört és megszárított; ekkor a törés lapjain fehér bevonatot talált, melyben 60—100-szoros nagyításnál a czementbaczillus csillagos kristályait jól megfigyelhette. 1 6 Most már tehát kétségtelenül be van bizonyítva, hogy folytonosan megújított, egyébként igen hígított szulfát-oldatokban a czementből kiváló mész indítja 1 4 Keisermann, id. m. 34. 1. 1 6 Passow, Hochofenzement u. Portlandzement. II. Heft. 1916. 16. 1. •о Tonindustrie-Zeitung. 1917. 427. 1.
