Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - VII. Bartus Adolf: A czementbaczillus
388' meg, s a benne foglalt mészaluminát fejezi ki a bomlást. Minél kevesebb meszet tartalmaz valamely czement, annál kevesebb kristályosodhat ki, tehát annál állandóbb lesz a vele készült habarcs sós vízben. Ilyen mészben szegény czementeket Németországban újabban «nagy olvasztó czement» néven hoznak forgalomba. A czement timföld-tartalmát bizonyos határig szintén csökkenthetjük és az ilyen czementek sós vízben szintén ellenállóbbak, mint a timföldben gazdag czementek. 17 A közönséges portlandczementet szulfátos vízzel szemben azzal tehetjük ellenállóbbá, hogy felhasználása előtt olyan anyagot keverünk hozzá, mely a kötéskor felszabaduló mészszel vízben oldhatatlan vegyületet képezhet. Ilyen anyag minden puzzolán, köztük a trasz, melyről már Vitruvius megírta, hogy «mészszel és tört kővel keverve, nemcsak a közönséges építményeknek ad nagy szilárdságot, hanem a tengerbe épített gátak is oly erősekké válnak, hogy sem a dagály sem a víz nem bonthatja meg őket. 1 8 «A Duna mellett a rómaiak azt a traszt használták, melyet azokból a trachit-tufákból kaptak, melyek Pest és Komárom közt fordulnak elő, valószínűleg a mogyoródit, melyet Szumrak szerint nemcsak a Traján-hídnál, hanem sok más építménynél is, mint pl. a sgobbi hídfőnél, a budai fürdőknél és vízvezetéknél is használtak, annak bizonyságául, hogy a rómaiak puzzolánt vagy traszt csak ott alkalmaztak, ahol azt az építő hely közvetlen közelében találták vagy vízi úton elszállíthatták.» 1 9 Közbevetőleg megemlítjük még, a «trasz» szó nem a hollandi «tiras» = kötő-ragasztószert, hanem a latin «terra» = föld szóból származik. 3 0 «Laboratóriumi kísérletek és széles körű gyakorlati tapasztalatok egyaránt megerősítették, hogy a puzzolánnal kevert czernentből készült habarcsok a tenger vizének jobban állnak ellen, mintha ugyanabból a czernentből, puzzolán hozzáadása nélkül készültek volna.» 3 1 A trasz hatásos kovasava a czement felszabaduló meszével vízben oldhatatlan mészszilikáttá egyesül. A czementhez tehát annyi traszt kell kevernünk, amennyinek kovasava a czernentből kiváló meszet megkötheti. Meg kell tehát határoznunk egyrészt a czernentből kiváló, másrészt a traszszal megköthető mész mennyiségét. Legyen a felhasználandó czement 100 súlyrészének mésztartalma (CaO) = m, kovasav- és timföldtartalma (SiO a) ill. (Al a0 3) к ill. t. A czement mésztartalma a lekötött czementben három részre van oszolva. Egy része, m, a czement kovasavához, másik része, m 3 timföldjéhez van kötve, e két részen felüli mészmenynyiség т ъ pedig mint szabad mész kiválik. Fentebb láttuk, hogy a lekötött czementben a mész a kovasavhoz monokalciumszilikát alakjában van kötve, melynek képlete a hidrát-víztől eltekintve Ca0.Si0 2. Ezen mészszilikát mészmennyisége m x úgy aránylik a kovasav mennyiségéhez k, mint a CaO molekulasúlya a Si0 2 molekulasúlyához, azaz: Ш 1 : к = 56 : 60. Innét : nij = К 1) 1 7 Passow, id. mű 18. 1. 1 8 Quietmeyer. Zur Geschichte der Erfindung des Portlandcementes. 1912. 16. 1. 1 0 Quietmeyer id. mü 21 1. •'0 Hambloch. Der Trass. 1909. sz. lap. » Feret. id. mü. 395. 1.
