Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - VII. Bartus Adolf: A czementbaczillus
336' kezelt gipsz a czement timföldjével és meszével oly vegyületté egyesül, mely a habarcs szétmállásához vezet. »° Hogy a kénsav a czement felbomlásának legfőbb tényezője, bizonyítják a szárazföldi építkezések azon esetei is, midőn a czementhabarcs kénsavval jutott érintkezésbe. A kénsav a betont érő talajvíz, vagy füstgázok, vagy a felhasznált homokban foglalt gipsz révén kerülhet a betonba és akkor a pusztulás feltartóztathatatlan. Berlin mellett pl. egy portlandczementből készült csatorna belső rétege egy év múlva felhólyagzott, sok helyütt teljesen levált, közte és a beton közt fehér, pépes anyagot találtak, mely a betont is 6—10 cm.-re átjárta. A szomszédos kikötőfal a vízszin magasságában végig repedt, a repedés helyenként 70 cm. átmérőjű, 20 cm. mély bevájásokba ment át, melyeknek betonja szintén kenőcsös anyaggá változott. A fal hátlapjának betonját az ujjak közt könnyen szét lehetett morzsolni. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a környező talaj és vize kénsavas sókat tartalmaz. 7 Budapesten a keserű sóknak (kénsavas magnézium) a czementre gyakorolt káros hatását tapasztalták. Vasúti alagutak betonja, ha át van nedvesedve, szétmorzsolódik és fehér péppé válik. 8 9 Amerikai vasúti alagutakban a vonatok áthaladása után a sinek közt és a kocsik tetején fehér betondarabokat találtak. A beton némely helyen péppé változott, más helyeken fehér mésztömeghez hasonlított, melyből fehér, sűrű folyadék szivárgott ki. A bomlás a füstgázokból képződött kénsavas sóknak tudható be. 1 0 Miké pen bontja meg a kénsav a czementhabarcsot ? A kémiai elemzésből megtudhatjuk, hogy egy bizonyos czement hány % meszet, kovasavat, timföldet és egyéb alkotórészt tartalmaz. Azt is tudjuk, hogy ezek az alkotórészek annál a hőfoknál, melynek a czement az égetéskor ki volt téve (kb. 1450°), egymással vegyületekké egyesültek, de hogy milyen vegyületek keletkeznek az égetés alkalmával, arra a kémiai elemzés egymaga már nem igazíthat útba. Ehhez még más eszközök kellettek. A portlandczement szerkezetére vonatkozó vizsgálatokban kiváló segédeszköznek a nagyító bizonyult, melylyel Le Chatelier (1887), utána Törnebohm (1897) és mások az égetett nyers portlandczement (klinker) vékony csiszolatát vizsgálták. 1 1 Ezekben a csiszolatokban különböző kristályokat fedeztek fel, melyeket eltérő optikai tulajdonságaik, kémiai összetételük és bizonyos festőanyagokkal szemben való viselkedésük alapján egymástól pontosan meg tudtak különböztetni. 1 2 Ily módon igazolódott, hogy az égetett nyers portlandczementben szabad mész legfeljebb csak elenyésző mennyiségben Van -jelen, hanem az részben a kovasavval, részben a timfölddel egyesült. A mészszilikát annál több meszet tartalmaz, minél magasabb hőfoknál égettük a czementet és ehhez képest kémiai képlete 2Ca0.Si0 2 vagy 3Ca0.SiO 2. l s A mészaluminát képlete 3 CaO. A1 20 3. , 6 Passow, Hochofenzement und Portlandzement. II. Heft. 1916. 17. lap. ' Zentralblatt der Bauverwaltung. 1917. 104—105. 1. 8 Zentralblatt der Bauverwaltung. 1917. 252. 1. 9 Ktlhl, Zement- u. mürteltechnische Studien. I. 1913. 135. 1. Zentralblatt der Bauverwaltung. 1917. 488. 1. 1 1 Busing-Schumann. Der Portland-Zement. 1912. 16. 1. 1 3 Keisermann. Der Portlandzement. Dresden, 1910. 14. 1. «> Anyagvizsgálók Közlönye. 1914. 94. 1.
