Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

312' mény után még ebben az időben is vethető és rövid tenyészideje folytán őszig termést ad. így esett kísérletezés alá a csibehur, de eredménytelenül. Szeptember második felére virágzásban elért ugyan 20 cm átlagmagasságot, a termés tömege mindazonáltal ugyancsak nem volt nagy s a takarmányszűk esztendőben még ezt sem lehetett értékesíteni, mert a vásárló közönség az általa nem ismert, idegen takarmánynövényektől való jellegzetes idegenkedésével elfordult tőle. Az értékesítési nehézségek miatt bukott meg a telepen a hasonló czélokból vetett keszthelyi keverék termelése is, amely pedig bámulatos buja fejlődésével jó termőképességűnek ígérkezett. A baltaczim csak az évsorozat utolsó évében került kipróbálásra s így nem lehetnek meg a kellő tapasztalatok ahhoz, hogy a telepen való termelési értéke felől határozott megállapításokat tehessünk. A kísérletezés kezdetén túl nem jutott növények második csoportját az ipari növények képezik. Első sorban megemlítendő ezek között a kender, amely a szennyvízszűrő telepen 4 éven át próbáltatott ki átlag 3 kat. holdon. Hogy termelésé rendszeressé nem válhatott, annak okg, első sorban az értékesítési nehézség volt, amennyiben a környéken kendertermelés nem lévén, feldolgozni nem lehetett s így csak mint nyerskórót kellett árúba bocsátani (átlagban métermázsánként 414 K-ért vette meg a szegedi gyár.). Egyébként is arról kellett meggyőződnünk, hogy a kender a szennyvíz-öntözést nem nagyon szereti, úgyszólván csak szárazságban tűrte, de nem is volt hálás az öntözésért, mert 4 évi átlagban csak 35-50 q nyerskóró volt levehető egy kat. holdról, ami az alföldi uradalmi termésátlagokhoz viszonyítva kevés. Határozottan előnyös tulajdonságául csak azt lehet megemlíteni, hogy kitűnő gyomirtó, ami a szennyvíztelepen ugyan igen nagy érték, de mivel termelése a már mondott okokból állandóan veszteséggel járt, teljesen fel kellett vele hagyni. Az értékesítési nehézségek akadályozták meg a ezirok termelésének felkarolását is, amely egyébként jól díszlett a telepen, sok szennyvizet birt el és Ipari növények. Év Miveleti terület kath. hold Termés 1 kat. holdon 1 kat. hold termésének A termés 1 q-jának Tiszta jövedolem 1 kat. holdon Az öntözés tartama a tenyészidő alatt összesen és átlag Év Miveleti terület kath. hold Termés 1 kat. holdon értékesítési ára К к nap óra 1901. 1 25 lásd a szövegben 5 • kender 1 9 « « « 5 6 ezirok 1 11-4 '« ' « 5 napraforgó 1902. 3 34 122-60 3-60 — 26-47 5 kender 1903. 1/2 160 120-00 0-75 — 10-80 2 1 ezukorrépa 1 55 132-80 2-41 — 100-35 1 6 burgonya 1904. 1 64 430 00 6-72 193-00 2 4 « < 1906. 3 45 190-00 4-22 - 11-32 kender 1907. 5 38 175-00 4-60 9-44 • 7 «