Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

\ 313' értékesített. Megfelelő berendezések és felszerelések hiányában azonban csak arról lehetett szó, hogy a nyersszakáll magvastól értékesíttessék, de így természetszerűen nem lehetett olyan árat elérni, amely kellően fedezte volna a termelési költségeket. A napraforgó talajzsaroló tulajdonsága miatt soroztatott a telep kísérleti növényei közé. A napraforgó a szennyvízszűrő telepen bámulatosan buja fejlődést mutatott, kórója, levelei óriási nagyra nőttek, a tányér azonban nem vett fel a rendesnél nagyobb méreteket, a magvak felette egyenetlenül értek be, a legtöbb közöttük léha volt, következményéül a talaj túlságos bujaságának, amely semmiféle magképződésnek-nem kedvez. Tenyészideje alatt sok vizet vett ugyan fel a napraforgó-tábla, azonban az öntözés csak ormosmívelés mellett vagy áztatással bizonyult kivihetőnek, mert a közvetlen öntözést a napraforgó nem tűrte. Ott, ahol a víz huzamosabb ideig megáll, teljesen elfonnyad, ellankad, s csak hosszú idő után tér újból magához vagy teljesen kipusztul. A nagyon egyenlőtlen beéredés miatti aratási nehézségekhez járult még az, hogy a napraforgót lábon vagy kicsépeletlenül nem lehetett értékesíteni, a telepen pedig olyan berendezések nincsenek, amelyek lehetővé tennék a mag kicséplését, szárítását és raktározását. A telepen kipróbált növények e csoportjánál különben ügyelembe kell venui azt, hogy a szennyvíztelepi növénytermelés mellékczélja a költségek csökkentése is. Két növény közt, amelyik egyformán bírja az öntözést és egyformán előveszi a talajt, azt kell megtartani, amelyik jövedelmet is hoz. Viszont a legjövedelmezőbb növény termesztésével is fel kell hagyni, ha az akadálya a szennyvíztelep tulajdonképeni czéljának, a szűrésnek. A czukorrépa csak a kísérletezés teljessége végett vettetett alá termelési próbának a szenny vízszűrő telepen, mert feltétlenül lehetett számítani arra, hogy czukorgyártási czéloknak megfelelő minőséget úgy sem lehet ott előállítani. Az eredmények igazolták ezt a feltevést, mert nagyon rossz minőségű répa termett a telepen kevés czukor- (11-49%) és nagy nemczukortartalommal ; ehhez járult még az is, hogy a répák igen nagyra nőttek, de belül üregesek voltak, typikus czukorrépa alakú azonban alig, de a legtöbb abnormis alakú volt közöttük. A czukorrépa fiatal korában egyáltalán nem, később is csak mérsékelt mennyiségben, áztatva tűrte a szennyvizet, nem is használta ki a talaj bujaságát, mert egy kat holdon csak 160 q termést adott. így azután a termelés deficzitje nem is volt elkerülhető. A burgonya termelésével azt a tapasztalatot nyertük, hogy a termelés sikere attól függ első sorban, hogy milyen árt lehet az értékesítésnél elérni. Volt eset, hogy csak 2—3 K-ért lehetett a burgonya métermázsáját eladni, nem is fizette ki magát a termés, más esetben 6 K-ért is bőven akadt vevő, s ekkor igen tekintélyes jövedelmezőséggel járt a burgonyatermelés. A burgonyát ' azonban semmi esetre sem lehet typikusan a szennyvízszűrő telep üzemébe illő kultúrnövénynek nevezni, t. i. oly telepen, melyen sok víz helyezendő el. Öntözni ugyanis nem lehet, mert azt nem türi, meg a szennyvízöntözés a minőség rovására is megy, így csak akkor jöhet számba a termelése, ha a vízelhelyezés lehetővé teszi, vagyis ha nincs szükség az egész telepre a nyári vízelhelyezés végett. A burgonya — ha jó ára van — mindenesetre sikerrel termelhető a megfelelő nagyságú, különösen pedig a lazább talajú szennyvíztelepeken.