Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

310' Külön csoportosítás : Átlag. Termelés hány évben ivelési terület liât, hold Egy kat. hold termésének értékesitési ára Tiszta jövedelem 1 kat. holdon Az öntözés tartania a tenyészidő alatt összesen és átlag i Я К or о n a nap óra 2 2-00 238 17 139-82 2 8 rozs és csalamádé 8 2-25 274-07 131-25 2 10 zabosbükköny és csalamádé 4 2-75 197-79 5Г60 4 5 csalamádé és csalamádé 4 1-75 173-50 82-97 1 1 rozs és mohar 1 400 242-00 170-40 2 2 őszi árpa és csalamádé 1 2-00 175-80 22-54 о 7 zabosbükkóny és mohar 1 2-00 143-50 30-81 1 4 rozs és köles 1 1-00 240 00 158-00 6 6 köles és csalamádé helyettesítő őszi árpa járult, 8-féle csoportosításban vettek részt a kettős termelésben. Ezekhez az egyes részletekre bőven kiterjeszkedő 'adatokhoz csak azt a belőlük levonható érdekes következtetést és tényt lehet megemlíteni, hogy a jövedelmezőség szempontjából feltétlenül előtérben állanak azok a csoportosítások, mikor a szálas takarmányt csalamádé követte a kettős termelésben és megfordítva, míg ott, ahol a szálas takarmány szálast, vagy csalamádé csalamádét követett, a termelés sikere és jövedelmezősége lényegesen és következetesen kisebb volt. A 13 éven át űzött kettős termeléssel végeredményben 111-36 К átlagos tisztajövedelem volt előállítható 1 kat. holdon, a tenyészidő alatt pedig összesen és átlag 2 napi és 10 órai öntözést kaptak azok a táblák, amelyek ilyen intenzivebb kihasználás alatt voltak. * Ezekben letárgyaltam azokat a kultúrnövényeket és kulturákat, amelyeknek kisebb-nagyobb szerepük volt a telep hasznosításában, most a következőkben azokról kell megemlékeznem, amelyeknek termelése nem ment túl a kísérletezés határán, mert ennek folyamán meg lehetett győződni arról, hogy az üzem specziális viszonyai közé be nem illő tulajdonságaik miatt a telepen űzött rendszeres termelésben jelentőségre nem juthatnak. Ezek között voltak első sorban különféle egyéb takarmánynövények, amelyeknek termelésére vonatkozó számszerű adatokat a szintén mellékelt táblázat tünteti fel; a velük végzett kísérletezés folyamán szerzett általános tapasztalatokról pedig egyenként a következőkben emlékezem meg röviden : Takarmány-murokrépa. A berlini szennyvízöntözések homokjain igen jól bevált, azért próbáltatott ki az aradi telepen, számolva azonban előre azzal a körülménynyel, hogy a murokrépa nehéz, kötött talajra már csak a kiszedés nehézsége miatt is alig való. Tekintettel erre, a földből félig kinövő hosszú zöldfejű óriás murokra esett a választás akkor, amikor arról volt szó, hogy teljesség