Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

303' lóhere termelése sokkal kevésbbé .vált be a telepen. Főoka ennek az, hogy a gyommal nagyon nehezen tud megküzdeni. Már az első évi második kaszálás után rendesen annyira ellepi a vadmohar, hogy a további megtartása nem érdemes. Ha azonban az első évben valahogy nem tud erőt venni rajta a gyom, a másodikban már kellőkép megerősödve, elég szép terméseket adhat. Lóhere. Év Mívelési terület i kat. hold Szénatermés 1 kat. holdon 1 kat. hold termésnek A termés 1 qjának Tisita jövedelem l kat. holdon Az öntözés tartama a tenyészidő alatt összesen és átlag Mívelési terület i kat. hold 4 értékesítési ára К К nap óra 1905. 1 32 255-00 7-97 157 04 2 6 1906. 2 44 194-47 4-42 97-35 2 7 1907. 1 45 140-00 3-11 64-25 3 1910. 1 27 110-00 N 4-08 20 15 1 6 1911. 1 33 125 00 3-78 32-40 2 Átlag 1-2 36 2 164-90 4-67 72-24 2 4 A lóherét csak 5 éven keresztül termelték a telepen átlag Г2 kat. holdon Adott átlagban 36'20 'q szénatermést kat. holdanként, melynek q-ja lábon elárverezve 4 67 K-val értékesült. Egy kat. hold után a lóheretermfclés révén 7424 К tisztajövedelem volt elérhető. A szennyvízzel való öntözést elég jól tűrte a lóhere. Az 5 év átlagában a víz 2 nap és .4 órán keresztül folyt a tenyészidő alatt egyegy táblára. Vetett fü. Szintén igen jól bevált a telep hasznosítása, a szennyvíz felhasználása és elhelyezhetése tekintetében, azonban inkább csak azóta, a mióta a keverékvetést alkalmazták. 1902-től ugyanis 1907-ig a külföldi tapasztalatok szerint a szennyvízszűrő telepeken bevált olasz perjét (Lolium italicum) termelték a telepen (kat. holdanként 25 kg vetőmag), egy esetben ezenkívül (1 holdon) 1902-ben az olasz perjének (3 rész) réti komocsinnal (Phleum pratense) való keverékét (1. rósz). A komocsin azonban sehogysem erősödött a vetésben úgy, hogy végeredményben a keverékkel bevetett tábla növényzete is alig állt másból, mint olasz perjéből, a mellett a megmaradt növények télen ép úgy kipusztultak, mint a kísérlet czéljából meghagyott olasz perje, a mely egyes külföldi tapasztalatok szerint 1 éves növény létére szennyvíztelepeken több évig kitart. Ez az aradi telepen sem ebben, sem a többi évben nem bizonyult valónak. Igen nagyelőnye az olasz perjének, hogy nagyon sok vizet bír el; gyorsan fejlődik, nagy terméseket ad, hátránya viszont az, hogy szénája nehezen szárad és silány minőségű. A telep vevőközönsége nem is kedvelte azt, úgy hogy e miatt teljesen fel is hagytak a termelésével. Az olasz perje a tenyészidő alatt a 6 év átlagában 5 napi öntözésben részesült, 1 kat. holdon 46 q szénatermést adott, mely g-ként 320 K-val kelt el lábon. Tiszta jövedelmezőség egy kat. holdon 5063 К volt.