Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

304' Füves. Év ívelési terület kat. hold Szénatermés 1 kat. holdon 1 kat. hold terméeének A termés 1 q-jának Tiszta jövedelem 1 kat. holdon Az öntözés tartama a tenyészidő alatt összesen és átlagban S «1 értékesítési ára К К nap óra 1902. 4 42 126-30 3-00 37-23 8 8 1903. 2 54 155-00 2-87 48-00 3 10 1904. 2 48 181-50 3-78 107 13 5 9 1905. 3 44 188-00 4-17 113-55 6 4 1906. 2 59 126-00 2-13 3-22 2 10 1907. 1 31 100-00 3-22 -5-35 2 1910. 1 60 230-00 3-80 168 00 4 1911. 1 50 190-00 3-80 122-00 2 1912. 1 52 283-30 3-50 151-00 4 2 1913. 1 59 238-00 4-00 187-00 3 8 Átlag 2-3 46-00 147-20 3-20 50-63 5 • Olasz perjo 1-0 55-25 208-30 3-77 157-00 3 9 fükeverék Fümagkeverék (kat. holdankint 20 kg vetőmag) az 1910. évtől kezdve, tehát az utolsó négy év folyamán próbáltatott ki a telepen. A keverék a következő füvekből, illetve herékből állott: Lolium italicum. Phleum pratense, Poa pratensis, Avena elatior, Cynosurus eristatus, Lolium perenne, Trifolium hybridum, Trifolium repens. Az 1909. év őszén elvetett fíives kiválóan sikerült és mindenképen nagyon jól bevált. A herefélék a növényzetből hamar és teljesen eltűntek, de ez a beállottságon nem volt észrevehető. A szénát, illetve a füvet a telep vásárlói nagyon kedvelték, métermázsánkint a 4 év átlagában lábon 3-77 K-val vásárolták. Termett a füves ugyancsak 4 óv átlagában évente 4 jó kaszálásra 1 kat. holdon 55-25 q szénát, jövedelmezett pedig tisztán 157 K-át. A füves tehát a legjobb hasznosítások egyikének bizonyult. A fűnél szintén szennyvízzel való tarlóöntözést alkalmaztak, a melyet jól bírt, s a mint a termelés eredménye bizonyítja, jól meg is hálált. A tenyészidő alatt egy-egy füves tábla átlag 3 napi és 9 órai öntözést kapott. Mind e kedvező eredmények mellett is a füvestábláknak nagyobb számban való beállításának ugyanaz az ok vetett gátat, melyet fentebb a luczernánál említettem, t. i. hogy a téli öntözés alól a nagy mennyiségű szennyvíz miatt csak kevés táblát lehetett kivonni, azaz évelő növénynyel bevetni. A következőkben tárgyalandó növények, nevezetesen csalamádét, takarmányrozsot, zabosbükkönyt és mohart főnövényként is termelték a telepen, kettős termelésben is. Mivel a kettős termelés eredményeinek megbeszélésénél az utóbbi rendszerre általánosságban terjeszkedem ki, az egyes növények viselkedését a szenny vízszűrő telepen a főnövényként való termelésük kapcsán tárgyalom. Csalamádé. A takarmánynak sűrűn vetett tengeri számos jó tulajdonsága miatt a szennyvízszűrő telep egyik leghasznosabb növénye. Mint főnövényt is —