Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

.A Kettős Körösön a hosszúfoki és az alsó fehér körösi társulat vonalán is erősen védekeztek. A Berettyón is nagy volt a víz. A Berettyó töltéseinek szeghalmi, vargazugi és sárréti szakaszain helyenkint a víz átszivárgott, nemkülönben a Kálló torkolati töltésein is. Az átszivárgott víz tiszta volt és a gátak nem csúsztak meg és nem repedtek meg. A Hármas Körös mentén a körös-tisza-märosi és az ivánfenéki társulat vonalán különleges intézkedésekre nem volt szükség. A mezőtúr-mesterszállási társulat magasparti szikes töltésein újból lyukadások keletkeztek, de ezeket gyorsan eltömték. E társulat vonalán az átmetszések mentén újonnan épült gátak, a melyek eddig még vizet nem láttak, most helyenként megrepedtek. A vízfelőli töltésrézsű jobban átázott, mint maga a gáttest, ezért helyenkint lesüppedt, helyenkint el is vált a gáttól, de a gát magja nem sérült meg és a vizet nem engedte át. Az összes társulatoknál a védekezést igen megnehezítette, hogy az árvíz összeesett az aratással, így az árvédelemhez a munkaerőt igen sok helyütt csak a közigazgatási hatóság közbejöttével lehetett kiállítani, helyenkint pedig a katonaság segítségét kellett igénybe venni. Az 1915. évi árvíz. A Körösökön 1915. év márczius ápril havában vonult le egy-egy hatalmas árhullám. A két árhullám közül az egyes Körösökön, a Kettős Körösön, nemkülönben a Hármas Körös felső szakaszán a márcziusi volt a nagyobb, a torkolati szakaszon azonban az áprilisi, mert az utóbbi a Tiszának nagyobb áradásával találkozott. Ez év tavaszán maguk az úgynevezett árvízindító esők nem voltak rendkívül nagyok, de az ezt megelőzőleg lehullott télicsapadék minden eddigit felülmúlt, a hegyek között a télicsapadék hó alakjában tározódott, az előző esők a földet vízzel telítették, a talajvíz igen magasan állott, a folyók, patakok egyszerre feláradtak és a mellékfolyások árhullámai a főfolyóéval teljes erősségükben találkoztak. A Fehér Körösön az áradás minden eddigit felülmúlt, a Fekete Körös felső szakaszán az árhullám az 1887., 1890., 1898. és 1913. évi alatt maradt, de már a Tőz betorkolása alatt az eddigieket meghaladta. A Sebes Körös mind márcziusban, mind áprilisban kevesebb vizet hozott mint 1913-ban. A Berettyó márcziusi árhulláma jóval kisebb volt, mint az 1913-ik évi, de már az áprilisi árhullám ezt megközelítette és a Kálló torkolata alatt meg is haladta. A Fehér Körösön az 1915 márcziusi nagy víz Honcztőnél az 1887-ikivel egyezett (460 cm), Borosjenőnél 35 cm-rel ez alatt maradt, de Kisjenőnél 48 cm-rel,. Gyulánál 86 cm-rel azt meghaladta. A Fekete Körösön márcziusban a nagyvíz Tenkén 83 cm-rel, Talpason 130 cm-rel maradt az 1887-iki alatt, de Nagyzerénden és Remetén nemcsak az 1887-ikit, de az 1913-ikit is meghaladta és pedig utóbbit 8 cm, illetőleg 66 cm-rel. A Kettős Körösön Békésnél 60 cm-rel, Köröcstarcsán 47 cm-rel a Hármas Körösön Gyomán 32 cm-rel emelkedett az 1915. évi márcziusi víz az 1913. júliusi fölé. A Kettős Körös erős duzzasztása következtében az árvíz a Sebes Körös torkolati szakaszán Körösladányon 18 cm-rel, a Berettyó torkolati szakaszán Szeghalmon a márcziusi 4 cm-rel az áprili 9 cm-rel volt nagyobb az 1913. évi júliusinál. A Tisza áradása márcziusban 114 cm-rel, áprilisban pedig 21 cm-rel volt kisebb, mint 1913 júliusban. Szarvason a márcziusi víz 18 cm-rel, az áprilisi 21 cm-rel emelkedett az 1913. évi fölé. Szarvastól Csongrádig azonban a Körös vize nagy bukással folyt a Tiszába, úgy hogy e szakaszon az árvíz színtje fokozatosan 0-tól 144 cm-ig sülyedt az 1895 áprilisi árvíz alá.