Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

302' rénél és paszulynál is megállapíttatott a telepen az, hogy e nitrogénben gazdag talajon nem gyűjtenek nitrogént, hanem azt ugy vonják ki a talajból, mint a többi, a talajt nitrogénben is zsaroló, növény. A pillangósok tehát a szenny vízszűrő telepen nem talajgazdagító, hanem szintén talajzsaroló növények. Luczerna. Ev Mívelési terület kat. hold 1 Szénatermés 1 kat. holdon : 1 kat. hold termésének A termés 1 qjának Tiszta jövedelem 1 kat. holdon Az öntözés tartama a tenyészidő alatt összesen és átlag Ev Mívelési terület kat. hold q értékesítési ára К К nap" óra 1905. 1 49 293-00 5-56 207-19 2 10 1906. 2 65 259-40 400 170-53 3 4 1907. 3 77 1 264-25 3-43 166-25 4 6 1908. 4 71 289-00 4-07 170-61 4 2 1909. 4 66 422-75 6-40 375-50 3 8 1910. 3 72 273-33 3-80 198-40 3 2 1911 4 65 212-75 3-27 117-00 3 9 1912. 3 70 232-00 3-31 196-20 4 _ 1913. 4 64 216-00 3-40 142-20 3 8 Átlag 3.1 66-5 273-50 418 193-76 3 8 A luczernások mindig az egyes kaszálások lekerülte után a tarlójukra kapták a vizet ; a 9 év átlagában a tenyészidő alatt így 3 napi ós 8 órai öntözésben részesültek, tehát szintén tekintélyes mennyiségű víz elhelyezését tették lehetővé. A luczernatáblák termése vagy kaszálásonként vagy egész évre adatott el árverésen szintén lábon ; a termést a vevők zölden hordták le, mert a szénakészítés a telepen az öntözés szükségessége miatt nem lehetséges. így a szénatermés mennyiségéről csak átszámítás útján lehetett tájékozódni. Kilenez évi átlagban a luczernások kat. holdanként 66-50 q szénatermést hoztak, mely átlag 4'18 K-val értékesült lábon. A luczernatermelés tisztán jövedelmezett kat. holdanként 193'76 K-t, olyan tekintélyes összeget, amelyet semmi egyéb más növénynyel nem lehetett elérni. Mégis mivel télen a víz elhelyezése majdnem az egész telepet üresnek kívánta, a luczernatermelés az aradi telepen mindig csak alárendelt szerepet játszott, mert csak annyi tábla volt luczernával bevetve, a mennyit a téli vízelhelyezésnél nélkülözni lehetett. Bár másrészt igaz az is, hogy a luczerna kitűnően átdolgozza a talajt, a szűrőképességén javít, mert gyökérzete lehatol a mélyebb rétegekbe is anélkül, hogy a talajcsövek illesztési hézagaiba benőne. A luczerna a szennyvízszűrő telepen azonban nem tart ki sokáig. A harmadik évben már erősen kezd gyérülni és gyomosodni, a negyedikben pedig annyira kiritkul, hogy fel kell törni. Először rendesen az öntöző barázdák szélén pusztul a luczerna, ha pedig egyszer a ritkulás megkezdődött, felülvetés útján sem lehet többé újra zárt növényzetet létrehozni. A luczernával ellentétben a