Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája
30i A másik, az aradi szennyvízszűrő telep hasznosításában szintén jelentős szerepre jutott kapásnövény a magtengeri, amelynek termelése az 1905. és 1906. évek kivételével szintén mindvégig folyt, ámbár sokkal kisebb területen, mint a takarmányrépáé, mert a 11 év átlagában csak 2 1/ 3 kat. holdon termeltetett. A tengerinek a szennyvízszűrő telepen üzemében szintén csak jó tulajdonsága van, azonban ezek semmi esetre sem domborodnak ki olyan élesen, mint a takarmányrépánál. Megállapíthatjuk azt, hogy a tengeri jól tűri az öntözést s így a vegetáczió alatt meglehetősen sok szennyvíz helyezhető el a tengeri földeken. Azt azonban, hogy az öntözést, illetve a szennyvíz-telep talajának bujaságát evvel arányban álló nagy terméseivel határozottan meghálálná, nem állíthatjuk, mert a különféle fajtájú és származású tengeri kat. holdankénti szemtermése 10'9 és 350 q között ingadozva a 11 termelési év átlagában csak 18'58 q-1 tett ki. Ennyit intenzív szántóföldi műveléssel jó években akárhány alföldi gazdaság produkál, s így nem vétünk az igazság ellen, ha kijelentjük, hogy a tengeri a szennyvízzel nyújtott előnyöket nem képes teljesen értékesíteni. Mégis helyet foglalt a szennyvíztelep termelésében más. jobban jövedelmező növényekkel szemben is, azon okból, mert kapás lévén, lehetővé teszi a talaj alapos átdolgozását, tehát az élenyítést és a szűrőképesség előmozdítását. A tengeri termelése az első években nem járt kielégítő eredményekkel, jobb jövedelmezőség csak akkor éretett el, mikor az 1907. évtől kezdődően a bánkuli tengeri termelés'ét karolták fel és pedig a koczkás míveléssel kapcsolatosan, amelynél a tengeri négyzetkötésben fészkeltetik. Ezen időtől a növények jobb elosztása miatt a gyomok ellen is kevésbbé kellett küzdeni, míg megelőzőleg a kapa jóformán ki sem került a tengeri-táblákból. A tengeri termelése a telepen tehát jobban is különbözik a takarmányrépától, hogy a gyomok elleni küzdelemmel az előbbinél soha sem lehet felhagyni ; ez vezet azután a fokozottabb termelési költségekre és ennek következményeként a jelentékenyen csekélyebb jövedelmezőségre. A tengeri a telepen átlag a 11 termelési évben 3 napi es 10 órai öntözést kapott, a termés 1 q-ja átlag lábon elárverezve 804 K-ért kéjt el, végeredményben pedig 1 kat. holdról csak 7'59 К tiszta jövedelmet hozott. A tengeri termelésére vonatkozó általános tapasztalatul megjegyezhetjük még azt. hogy a korai vetés mindenképen hátrányosnak bizonyult ugyanazon okokból, mint a takarmányrépánál, a sima mívelés előnye pedig az erre vonatkozó összehasonlítások folyamán többször és határozottan megmutatkozott, amenynyiben a simán mívelt tengeri korántsem szenvedett annyit a szél kártételeitől, mint a töltögetett, amivel pedig a szennyvíztelepen különösen számolni kell, mert a tengeri gyökérzete a búja talajban úgysem hatol mélyre. Luczerna. Jövedelmezőség szempontjából még a takarmányrépánál is kiválóbb növénye a telepnek, amely a vízelhelyezés szempontjából is nagyon jól bevált. Termelését az 1905. évben kezdték és a 9 év átlagban 3*1 kat. holdat foglalt el. A luczerna a szennyvízszűrő telepén bámulatos gyorsan fejlődik; már a vetés évében ad 3—4 jó kaszálást, túri, sőt jól meghálálja az öntözést, de szárazságban beéri kevesebb vízzel is. A szálas takarmányok közül legjobban igénybe veszi a talaj táperejét annál is inkább, mert nitrogéngyűjtő gumókat nem fejleszt olyan buja talajon, mint a szennyvíztelepé. Ebben a tekintetben különben nem áll egyedül a pillangósok között. A többinél is, nevezetesen a lóhe«
