Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

21 1 ió gyorsan elolvad, a hó-lé egyszerre nagy tömegekben a töltésezett folyószakaszba jut és ha a folyót télen erős jégpánczél borította, ezt az áradó víz felszaggatja, magával ragadja. Ilyen áradásoknál, mint 1881, 1888, 1890, 1891-ben,a jégtáblák a hidaknál, egyes kanyarulatokban könnyen felakadnak és veszélyes jégtorlódásokat okoznak. Ha a jég a folyó medrét elzárja, úgy a vízszin hirtelen nem várt mértékben felemelkedhetik. A Berettyóval ellentétben a szomszé'dos Sebes Körös forrásvidéke és hatalmas mellékpatakjainak, a Jádnak, Dragánnak és a Sebesnek vízgyűjtője magasan fekszik. A magasabb részeken a hó lassabban olvad, sőt egyes védettebb helyeken májusig is megmarad. A Sebes Körös és főleg mellékpatakjainak völgye zárt ; ide a melegebb légáramlatok nehezebben hatolnak be. A Sebes Körösnek ugyan azért hóolvadásból keletkező árvizei igen ritkák. Hajós Sámuel is megjegyzi, hogy a Sebes Körösnél a téli csapadék csak lassan érvényesül a folyóban. A Sebes Körös sem 1888 márcziusban sem 1889 áprilisben, sem 1915 márcziusban nem hozott jelentékeny víztömeget, jóllehet a többi folyók mind hatalmasan feláradtak. Annál gyorsabban keletkeznek, és annál gyorsabban vonulnak le a Sebes Körösön a tavaszi, nyári és őszi árhullámok. A Sebes Körösnek árhullámai általában igen rövidek, de igen gyakoriak. A Sebes Körös úgyszólván minden nagyobb esőzés után megárad. A Sebes Körösön 1915. évben minden hónapban levonult egy-két árhullám, amelynek magassága Kornádi alatt a sebesfoki. mérezén 1 í 0 — 460 cm között váltakozott. Ugyanitt a kisvíz 1915 jan. 1-től ápril végéig soha sem szállott le a nulla alá. (Sebesfokou a víz 1915 jan. 6-án 270 cm, febr. 23-án 275 cm, márcz. 22-én 390 cm, ápr. 11-én 300 cm, máj. 17-én 172 cm, jún. 7-én 140 cm, júl. 3-án 250 cm, júl. 20-án 264 cm, aug. 6-án 252 cm, szept. 7-én 130 cm, okt. 11-én 150 cm, novemb. 8-án 310 cm, deczemb. 7-én 460 cm, 1916 jan. 5-én 355 cm, febr. 28-án 280 cm, márcz. 5-én 280 cm, márcz. 29-én 294 cm, ápr. 27-én 300 cm tetőzött.) A Sebes Körösnek legnagyobb téli és tavaszi árhullámai 1881 márcz., 1890 jan., 1895 márcz. és ápr., 1898 ápr., legnagyobb nyári árhullámai 1887 máj., 1897 jún., 1913 július havában vonultak le. Még ezeknél is nagyobb lehetett az 1851 aug. 13-iki árvíz, a mely Nagyvárad utczáit helyenkint 100 иг magasságban borította el. A Fekete Körös vízgyűjtőjének alakja igen kedvezőtlen. A legyezőszerüleg kiterjeszkedő területről a mellékpatakok vizei a főfolyóéval egyidejűleg érkeznek a töltésezett szakaszra. A Fekete Körös azért igen gyorsan felárad és pedig mind a rohamos hóolvadás, mind az erős intenzitású esők következtében. A Fekete Körös vízgyűjtője nyugat felől nyilt, azért a melegebb légáramlatok gyorsan elolvasztják a télen felhalmozódott havat. A folyó vízgyűjtőjét körülövező hegyláncz mind az északnyugat, mind a délnyugat felől érkező páratelt felhőket felfogja. A vízgyűjtőn igen gyakori a lecsapódás. A Fekete Körös völgye mélyen beágyazott és a vizek egyrésze még a Sebes Körös és a Fehér Körös szomszédságából is a Fekete Körös felé folyik le. Egyes években vagy a Berettyó, vagy a Sebes Körös, vagy a Fehér Körös árhulláma kimaradt, a Fekete Körösé azonban minden árvizes esztendőben csatlakozott a többihez. A Fekete Körös árhullámai iiemcsak gyakoriak, de tartósak is és így a Kettős Körös és a Hármas Körös vízjárása a Fekete Körös vízjárása után igazodik. A Fehér Körös vízgyűjtője szelídebb jellegű, mint a Sebes Körös vízgyűjtője,