Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

2-3. füzet - I. Lampl Hugó: A vasszádfalak

ban elferdül (1. 47. sz. rajzot). 2. A legkisebb ilyen elferdülés után minden czentrikusan ható ütésből származó erő 2 komponensre bomlik fel. Az egyik párhuzamos a pa ló hossztengelyével «h» a másik erre merőleges és a szádfal síkjába esik «V». Ez utóbbi erő a szádpallókat felül széthúzza és a szádfal további előredülését elősegíti és még nüveli (1. 48 sz. rajzot). Ennek ellensúlyozására — mérsékelt előredülós esetén — a verősapkát excentrikusan szereljük a pallókra, miáltal az ütés iránya a palló súlyvonalán innen esik és igy egy erőpár keletkezik, mely a pallót a függőlegesbe igyekszik visszaállíiani (1. 49. sz. rajzot). Függőlegesen beállított pallóknál ilyen excentrikusan felszerelt verősapkával dolgozva az erővonal közelebb esvén az «a» hézaghoz — ahol a súrlódás nagyobb lévén, nagyobb ellenállást is kell legyőzni — az erő nagyobb része az «a» ellenállás vonalában fog hatni, és a palló nem fog elferdülni, mert az excentrikus ütésből származó erő eloszlásának ábrája kiegészíti az ellenállási erő ábráját (1. 50. sz. rajzot). A palló két szélén fellépő egyenlőtlen ellenállás megszüntethető részben i i tu ' i<i#mfi öl. rajz. 52. rajz. azzal is, hogy a palló szabadon álló alsó végén — Larssen-rendszerü pallóknál egy vasdugót (1. 60. sz. rajzoti helyezünk a hézagba, a léczezel előrefordított pallóknál pedU egy kis sarút heh ezünk a lécz végére. Ezáltal a palló szabadon álló végén növelve az alaprajzi terület nagyságít, az ellenállást is fokozzuk, ezzel pedig a palló befűzött oldala 'mentén fellépő nagyobb ellenállást mintegy ellensúlyozhatjuk. Kisebb mértékű előredülés megszüntethető ferdén lecsapott végű palló leverésével is (1. 51. sz. rajzot). A harmadik közvetlen oka a szádpallók előredülésének az, hogy amíg a szádpallók felső, szemmel tartható vége — megfelelően vezetve — a szádíal síkjában fekvő egvenes vonalban megtartható, addig a pallók alsó vége, a földben levő akadályok által jobbra-balra kiterítve zeg-zúgos vonalozást vesz' fel. A szádfal felső vége tehát távolabb van a kezdő függőlegestől, mint az alsó vége (1. 52. számú rajzot). 13*